Darázsveszély a Pilisben

Megsokasodott a lódarazsak száma a főváros környékén, a Pilisben és a Duna mentén. Emiatt csütörtökön a Pilisi Parkerdő Zrt. figyelmeztetést adott ki, melyben óvatosságra intik az erdei túrára indulókat.

A lódarázs a darazsak családjának legnagyobb méretű európai képviselője. Az alapvetően más ízeltlábú fajokkal táplálkozó darázs a fullánkját nemcsak más rovarok testéből, hanem az emlősök és az ember bőréből is sérülés nélkül vissza tudja húzni. Csípése önmagában fájdalmas, helyén duzzanat, bőrpír keletkezik, melyet kellemetlen viszketés kísérhet. Allergiás reakció esetén azonban halált is okozhat! Ha azonban a csípés nyakon, arcon vagy aszájüregben ér valakit, az itt kelletkező duzzanat  allergiás reakció nélkül is okozhat fulladást, ezért ilyen esetben mindig orvoshoz kell fordulni. Nem véletlen tehát, hogy sokan tartanak tőle. 

Az elmúlt hetekben a kánikulának köszönhetően a Pilisben és a Budai-hegységben meglehetősen nagy számban lehet nagyméretű lódarazsakkal találkozni. Szinte majdnem minden nap előfordul darázscsípés az erdei munkások körében, a kánikulában szomjazó darazsak nem egyszer kifejezetten agresszívan viselkednek. A hivatásos darázsirtó véleménye szerint a térségben uralkodó enyhe tél miatt szaporodhattak el ilyen mértékben a darazsak. 

Az Index internetes portál szerkesztőségébe beérkezett olvasói levelek szerint aFogaskerekűtől a Nagy-Hárs hegyre vezető turista útvonalon, valamint a hegy északkeleti oldalán lehet nagyobb darázskolóniákkal találkozni. Arról is beszámoltak, hogy augusztus 20-án este az Erdei iskola megállónál szállt be egy kifejlett lódarázs a Fogaskerekű hegyre menő szerelvényének egyik kocsijába. Mások szerint a fővárosiNépligetben is sok darázs van, egy olvasó szerint Pörbölyön több a lódarázs, mint a szúnyog. 

Dr. Szél Győző entomológus szerint nem meglepő, hogy az év ezen szakaszában sok a lódarázs. A rovarok zöme ugyan a téli időszakban elpusztul, a megtermékenyített királynő azonban áttelel, és ahogy egyre melegebbre fordul az idő (április-május környékén), elkezdi építeni a fészket, ami a nyár folyamán egyre nagyobbra nő, ezzel együtt a darazsak száma is, amely ilyenkor, nyár végén, ősz elején éri el maximális nagyságát. Egy fészekben többszáz, deakár többezer lódarázs is lehet. A darázscsípések száma ilyenkor megnövekszik, hiszen ilyenkor legnagyobb a kolónia mérete. A lódarazsak ingerlékenyebbek a többi fajnál, nem félnek az embertől, és rendkívül gyorsan (akár 30-40 km/h-s sebességgel), valamint célirányosan tudnak repülni, ezért nehéz előlük elfutni. Az entomológus szerint a magányos, virágot látogató példányoktól nem kell tartani, gond akkor van, ha a fészek közelébe megy az ember. A lódarazsak itt agresszívabbak, és ha valaki a fészket izzadtan, fél-egy méterre megközelíti, akkor elég nagy esélye van a támadásnak. A lódarazsak a rokonaiknál lényegesen nagyobbak, hosszabb fullánkjuk, több mérgükvan. A lódarázscsípés azok számára is veszélyes lehet, akik nem allergiások, a  méreg ugyanis nagyobb mennyiségben légzésbénulást okozhat. Tíz-húsz csípés egészséges embernél is életveszélyes lehet. Enyhébb allergiás reakció esetén segíthet a kálcium, de jobb orvost felkeresni. 

Az erdészet azt tanácsolja, hogy csak a kijelölt turistaútvonalakon közlekedjünk. Nem szabad fa,- szikla- vagy mesterséges üregekbe nyúlni, hiszen ilyen helyeken könnyen előfordulhat darázsfészek. Arra is kérik a túrázókat, hogy ne másszanak magaslesre, a  kilátókat fokozott óvatossággal közelítsék meg. Ha pedig a földre telepedünk, mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy a fűben, földi üregekben nem találhatók-e darazsak. Ha megjelenik egy-egy darázs a közelben, semmiképp se hadonásszunk, azzal csak felingereljük az állatot. A lódarazsak támadó kedvét az izzadtságszag növeli,táplálék kereső aktivitásukat pedig leginkább az erjedő gyümölcs váltja ki. Az is segíthet, ha vizet tartunk magunknál, ez darázscsípés esetén rendkívül fontos. Az erdészet szerint a veszélyes időszak az időjárás hűvösebbre és csapadékosabbra válásáig tart, ősszel a darazsak ugyanis már nem olyan aktívak.

Forrás: Index, HVG, Wikipédia