A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a kék sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2016. május 9., hétfő

Kalandozás Magyarország legészakibb szegletében 2. rész


Mint ahogy az előző részben ígértem, folytatjuk kalandozásunkat a Zempléni-hegység mesés tájain, bár most egy kissé visszaveszünk az északi irányból. Úti célunk lesz egy borongós tavaszi napon a felújított -újjáépített- Füzéri vár, illetve másnap, egy napsütéses túrát teszünk Pálházáról a Kemence-patak völgyébe az ÉSZAKERDŐ Zrt. Pálházi Állami Erdei Vasút /PÁEV/ vonatával. 

Ahogy az várható volt, túránk második napján beborult az ég, esőfelhők gyülekeztek. Ez lényegében be volt tervezve, megfelelő időpont lehet egy vártúrához a borongós, csepergős nap. És egyébként is az első napunkon, amikor a Milicekre másztunk fel, hétfő volt, persze olyankor a vár zárva. Tehát egyértelmű volt, jöhet a Füzéri vár, várhegy bejárása, ami most a környék legfőbb attrakciója! Nem is véletlenül, hiszen az egyik legszebb környezetben fekvő várunk, amely így most a leglátványosabbak közé is bekerült. És nem utolsósorban a várhegy 2008-ban elnyerte a "Magyarország természeti csodája" címet is!
A Füzéri vár késő délutáni fényekben.... Erről az oldaláról a legmutatósabb most!   
A vár történelméről a teljesség igénye nélkül néhány sor: 

A Füzéri vár talán sokak számára ismeretlen, vagy csak futólag hallottak róla. Pedig az erődítménynek, kővárak korában, a mohácsi vész alatt komoly harcászati szerepe volt, igaz, utána több száz évig elhagyatottan állt, és a környékbeliek kőbányának használták. A Zempléni-hegység természeti adottságai megfelelőek voltak a várak építésére, hiszen az egész Északi-középhegység kifejezetten sok meredek csúccsal rendelkezik. Ezért a 13. században három másik várat is építettek ide: a Boldogkőit, Sárospatakon a Rákóczi várat, és a Regéci várat. Építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja, a Füzéry család őse, Zaránd építtette. A várat 1264-ben említik először hivatalos oklevélben, majd egy 1270-ben kelt újabb oklevél egyik utalása alapján bizonyossá tehető, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt. A Füzéri vár sok kézen átment a magyar történelem viharos századai során. Volt II Andrásé, IV Béláé, Zsigmond királyé, a Perényieké és többek közt a Báthoryaké is.  1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott, végül a Királyi kincstár kezelésébe került. A Kamara német őrséget rakott a várba, de kevéssé törődött az erődítmény állapotával. Mivel a vár hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron. Az igazi fordulat 1977-ben kezdődött, amikor is megkezdték a vár feltárását, felmérését. Majd 1992-től már igazi renoválási munkálatok kezdődtek, ami azonban a várrom nehéz megközelíthetősége miatt sok nehézségbe ütközött. S aztán 2014-2015-ben nagyjából 2 milliárd forint költségen rekonstrukciót végeztek, melynek során részlegesen helyreállították a felső-várat, valamint megújult a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya. Ezek után 2016 húsvétján ünnepélyesen megnyílt a felújított Füzéri vár. 

A várhoz a Füzér központjából gyalog feljutni nagyjából fél óra alatt lehet, de a vár alatt fizetős parkoló is működik, ahol büfé, wc, ajándékbolt is üzemel, s innen valamelyest közelebb a várkapu. A várba a felnőtt jegy ára 1500 ft. Mivel hétköznap mentünk, és még a turistaszezonon kívül, így alig lézengett néhány ember rajtunk kívül a várban. Itt hívom fel a kedves olvasók figyelmét arra, hogy a képekre kattintva azok teljes képernyős módban is megtekinthetőek! Ezt most a továbbiakban /a második részben/ különösen érdemes lesz alkalmazni, mert a képek elrendezése miatt azok normál nézetben nem adják ki az elérhető legjobb képminőséget.
Útközben meg lehet nézni a Füzéri tájházat is
Az alsó-vár, várkapu, kilátás a várhoz vezető lépcsőkről és a felső-vár látható a képeken
És a felső várban igazán jól sikerült a korhűen berendezett termek felújítása, felépítése
Talán a leglátványosabb a várkápolna lett, balról lent a sarokban látható a kép
Pazarul sikerültek az ólomüveg berakásos ablakok és a csillagos égboltot illusztráló mennyezet megoldásai
Szerintem jó munkát végeztek az újkori várépítő mesterek
Panoráma várból
És panoráma a várról, több irányból is
Magyarország egyik természeti és kulturális csodája a Füzéri vár és várhegy
A Várhegy körül pedig egy tanösvény van vagy lesz -szikla kerengő- amely egyenlőre sem átadva sem lezárva nincs
Nagyjából 4 órát töltöttünk fent a várban és a várhegyen, mit mondjak, megérte a fáradtságot. Szívesen elidőztünk a korhű bútorok, régi évszázadok emlékét felelevenítő termek, szobák falai között. Ezek után még megebédeltünk a hátizsákból a vár-forrásnál, délután még sétáltunk a faluban, és vásároltunk a boltban.

Aztán másnap... Másnapra menetrend szerint kisütött nap, pont ahogy terveztük. Irány Pálháza ahol szerencsére április elejétől már mindennap jár a kisvonat a Kemence-patak völgyén keresztül a Rostallói végállomásig. Visszafelé gyalogszerrel jöttünk, s közben benéztünk a Kőkapui üdülőtelepre is. A Pálházi Állami Erdei Vasút Magyarország legrégibb erdei kisvasútja. Eredetileg, ún. „lóüzemű görpálya” volt. Építésébe Károlyi István gróf kezdett 1888-ban. A 7 kilométeres sínpárt 700 mm-es nyomtávval, és 5 kg/folyóméter tömegű sínekkel fektették le a Pálházi fűrészüzem és Kőkapu között. Mivel a pálya Kőkaputól 5–20‰-kel lejtett a fűrészüzem felé, az üres kocsikat lóval vontatták felfelé, s aztán a rakottakat "gravitációsan" juttatták le a fűrészüzemig, így a kocsikat csak fékezni kellett.
Családias volt a hangulat, lényegében csak ketten utaztunk oda-vissza is. Balra fent a Pálházi állomás, alatta balra lent pedig a Rostallói. 
Kis erdészeti múzeum működik a Pálháza-Ipartelepek állomáson, ahol a reggeli vonat 15 percet tartózkodik.
Gyönyörű szép, igazi kiránduló idő volt. Fent a bal sarokban a Rostallói kulcsosház, lent a jobb sarokban pedig a Kőkapui üdülő látható
A Kőkapui csónakázó tó /Áfonyás-tó/
És a végére maradt egy érdekesség, az európai struccpáfrány vagy egyszerűen struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris). 40-150 cm magas évelő növény. Erőteljes gyöktörzse a talajban függőleges helyzetű, belőle tölcsér alakba rendeződve hajtanak ki az akár 1,5 m-es magasságba ívelő asszimiláló levelek, melyek világoszöldek. Eurázsia magashegyi patakjai mentén él, Európában például a Balkánon, a Kárpátokban és az Alpokban. Magyarországon ritka növény: csupán a Zempléni-hegység és a nyugat-magyarországi határvidék patakjai mentén ismert égerligetekben. Enyhén savanyú, szerves és tápanyagokban gazdag talajokon tenyészik. Magyarországon védett. Eszmei értéke 50.000 ft. Egyébként a Rostallói végállomástól nem messze található a "Páfrány tanösvény" amit érdemes végigjárni.
Struccpáfrány telep
Mindent összevetve 3 remek túranapot töltöttünk a Zempléni-hegységben, a Nagy-Milic Natúrparkban, illetve remek szállásunk volt a Koronaőr Vendégházban. A nagy távolság és hosszú utazási idő sem vette el a kedvünket, ha minden összejön, ősszel még visszatérünk, hogy még többet fedezzünk fel ebből a turisztikailag talán kissé mellőzött, de annál csodálatosabb vidékből. Viszlát Zemplén!  
Zempléni táj, Füzérrel, várral, Miliccel

2016. május 8., vasárnap

Kalandozás Magyarország legészakibb szegletében 1. rész

Ha április vége.... akkor jöhet egy hosszabb túra! Ez már lassan két évtizedes hagyomány nálunk, Szent-György napja környékén mindig a hegyekben lehet minket találni, kihasználva az ilyenkor általában remek tavaszi időt. Nem volt ez alól kivétel az idei év sem, bár az indulásunk előtti napokban még havazott több helyen az ország magasabban fekvő hegyvidékein. De ez természetesen nem rettentett vissza minket, tehát túrára fel, irány hazánk legészakibb része, a Zempléni-hegység és a Nagy-Milic Natúrpark!

Egy kis térképészkedés: A hegységet hivatalosan -és a turistatérképeken-  Zempléni-hegységnek, de a földtani szakirodalomban -helyesebben- Tokaji-hegységnek nevezik. És pl. a Nagy-Milic földtani -geológiai- szempontból a Szalánci-hegységhez tartozik, de a mai határvonal és az egyszerűség kedvéért a Zempléni-hegységhez soroljuk... És akkor még szóba kerülhetne az Eperjes–Tokaji-hegység is, de inkább ezt most hagyjuk...
A Nagy-Milic hegycsoport látképe, az előtérben Füzér és a Füzéri vár
És hogy miért is számít kisebb kalandnak egy hasonló út? Nem a terepi nehézségek vagy az időjárás miatt, és nem is az időnként a határon átjáró medvék miatt. Nem. Pusztán csak a távolság miatt. Nemrégiben olvastam egy Budapesti természetjáró blogjában, hogy mekkora kaland volt eljutni a Börzsönybe, mert két órát kellett vonatozni, buszozni.... nos akkor egy rövid statisztika a mi utazásunkról: hajnali 5-kor szálltunk fel a vonatra és délután 14.40-kor szálltunk le a buszról Füzéren. Ennyi. És egyébként ebből nem is volt sok várakozás, mind a MÁV mind a VOLÁN járatai korrekt és menetrend szerinti utazást biztosítottak. 
Szállásunk a Koronaőr Vendégház
Szállásunk a Füzéren a Koronaőr Vendégházban volt, amit csak ajánlani tudok mindenkinek, korrekt elhelyezés, jó konyha, igazi falusi vendéglátóhely. Itt hívom fel a kedves olvasók figyelmét arra, hogy a képekre kattintva azok teljes képernyős módban is megtekinthetőek! Ezt most a továbbiakban /a második részben/ különösen érdemes lesz alkalmazni, mert a képek elrendezése miatt azok normál nézetben nem adják ki az elérhető legjobb képminőséget.

Füzér község története egészen a középkorig nyúlik vissza, és szorosan összefonódott a felette koronaként díszelgő, ma már páratlan esztétikai élményt nyújtó várral, mely története során nagy részben királyi vár vagy főúri nagybirtok volt. Az abaúji kővárak közül legkorábban Füzér vára épült fel a tatárjárás, pontosabban 1235 előtt.
Füzéri utcakép
A községben mindent megtalálunk, ha nem vagyunk válogatósak, kisebb bolt, néhány étkezést is biztosító vendégház, posta, tájház, és sok minden más található, elviselhető sűrűségi buszközlekedéssel a környező falvak, városok között. Természetesen most a legnagyobb attrakciója a községnek és az egész környéknek a felújított -újjáépített- Füzéri vár, melyet -részlegesen- az idén húsvétkor adtak át. A várba a felnőtt belépő 1500 ft. Természetesen a vár meglátogatása volt utazásunk egyik fő célja.  Ha a várat Füzér község koronájának nevezzük, akkor a következő úti célunkat hívhatjuk a Nagy-Milic hegycsoport koronájának, ez pedig a szintén újdonságnak számító, a 880 méter magas Kis-Milicen tavaly átadott Károlyi-kilátó.

Volt 3 napunk túrázásra, amiből kettőnél jónak ígérkezett az időjárás, egynél nem. Mivel mi a "tudatos túrázok" közé tartozunk, megtervezzük minden lépésünket előre, de persze aztán ha kell, bármin változtatunk, hiszen erről szól a tervezés, különösen az ilyen túrákon. Viszont legalább van egy vezérvonal, amit lehet követni. Szóval úgy gondoltuk, ha lesz egy esősebb, borúsabb nap, azt töltsük inkább a várban majd, hisz ott félig-meddig eleve fedett helyen leszünk, és a legtöbb időt bent fogjuk tölteni a vár termeiben. Így mivel az első nap ígérkezett a legjobbnak, rögtön el is döntöttük, irány a Kis-Milic és a Károlyi-kilátó. 

Füzérről a országos kék sáv jelzésen indultunk a Kis-Milic irányába. Elhaladunk a Vár-forrás mellett, és végig folyamatos emelkedő szép erdei úton megyünk egyre feljebb. 
Balra fent az úti célunk, a Kis-Milicen lévő Károlyi-kilátó
Az egykor talán szebb napokat is látott Csata-réti erdészház
A Csata-réti erdészháznál megpihenhetünk, hiszen padok, asztalok és tűzrakó hely is van. Innentől kezdve még meredekebbé válik az út, teszünk egy kis kitérőt a kékről egy jelzetlen ösvényen a Kakas-bércre, ahonnan szép kilátás ígérkezik Füzér irányába, és közben már 700 méteres magasságban járunk.
Kakas-bérci panoráma
Innen egyre meredekebb ösvényen visz a kék. A csúcs előtt már lájuk a kilátót, egy jelzetlen csapáson egyszerűen átvágunk az erdőn, nem követve a jelzést, és már ott is vagyunk a Károlyi-kilátónál. 
A Károlyi-kilátó a Kis-Milicen
Pazar kilátás. Kis-Milic, nagy panoráma! Jobbról az utolsó kúpon a Füzéri vár látszik
Füzér és a vár kicsit közelebbről, hála a teleobjektívnek
A kilátó alatti pihenőnél megreggeliztünk a ragyogó napsütésben. Reméljük, hogy még hosszú ideig jó állapotban fog maradni a kilátó, mert remek helyen van, pazar a kilátás, szép az erdő körülötte. Remek ötlet volt az építettőtől -ÉSZAKERDŐ Zrt.- hogy éppen ide tervezték ezt a kilátót. Apropó, a kilátó majdnem a határon van, alig néhány méterre van tőle a határkő. Kaja után gyerünk tovább, irány a Nagy-Milic! Itt az országos kékkel együtt halad a zöld sáv, az északi zöld jelzés, lényegében végig a Magyar-Szlovák határon. És egy kis érdekesség, a néhány nappal ezelőtti havazásból még mindig van itt fent 800 méteres magasságon! 
Szép üde zöld a tavaszi erdő, és bizony néhány centi hó is van
A Nagy-Milic 895 méteres csúcsa.
És mit is illik tudni erről a csúcsról? A Nagy-Milic (szlovákul: Veľký Milič) csúcs az Északi-középhegységben, Magyarország és Szlovákia határán található. Geológiai szempontból a Szalánci-hegységhez tartozik, de az országhatár miatt gyakran inkább a Zempléni-hegységhez sorolják. Ha így nézzük, akkor a Zempléni-hegység legmagasabb hegycsúcsa. A csúcsot jelző kőoszlop pár méterre a határvonaltól, már a szlovák oldalra esik. Nappali határátkelő hely. Magyarországon a 38. /895 méter/ legmagasabb a hegyek listáján. Az Országos Kéktúra egykori keleti végpontja. Innen kb. 500 méterre az országos kék jelzés elindul lefelé a László-tanya irányába, de mi maradunk a zöld sáv - északi zöld - jelzésen.  
Túra közben folyamatosan a határainkat feszegettük.... persze csak képletesen szólva, de szinte végig a határsávban jártunk

Hazánk legészakibb és legelhagyatottabb határátkelője az Oláh-rétnél.  
Az Oláh-réttől még kb. 600 métert mentünk a zöld sáv jelzésen, majd letértünk balra a kék + "mellékútra" ami már teljesen levisz minket Füzérre. 
Tehenek a határon
Egyre közelebb érünk Füzérhez, feltűnik a vár is
A falú közelében már a vár uralja a tájképet
Lényegében kora reggeltől kora délutánig tartott a túra, nagyjából 15 km-es távolság volt, néhány nagyobb, hosszabb emelkedővel, és egy-két rövidebb, meredekebb lejtővel. De összességében kényelmesen teljesíthető, szép kilátásokat, vadregényes erdőket érintő útvonal volt, amely teljes egészében a Nagy-Milic Natúrpark területén található.
A túra térképe:
Térkép
Aki többet is meg szeretne tudni a Nagy-Milic Natúrparkról, annak ajánlom figyelmébe a következő odalt:  Nagy-Milic Natúrpark  
  
Mint ahogy a bejegyzés címe utal rá, folytatás következik, amelyben egy borongós napon körbenézzük majd a szépen felújított Füzéri várat, és egy másik, de már újból szép napos túrán pedig ellátogatunk Pálházára, ahonnan kisvasúton felmegyünk a Kemence-patak völgyében a Rostallói végállomásig.  

2016. május 2., hétfő

Krókuszok és szép panorámák - Biharfüreden jártunk

Április végén, május elején, már évek óta bevett gyakorlat, hogy kimegyünk Romániába, az Erdélyi-szigethegység valamelyik részébe, és ott meglessük a krókuszok tömeges virágzását, a télről még megmaradt havat, és a remek panorámákat. Így volt ez most is, egy szép szombati napon felkerekedtünk, és bő három órányi autózás után az alföldről felérve Biharfüredre egy másik világba cseppentünk, amely feltétlen megéri a rossz utak, és az ezek miatt viszonylag hosszúnak mondható út apró kényelmetlenségeit.
A Fekete-körös Borz előtt a Romániai oldalon
Biharfüred különleges tisztaságú, ózondús levegőjű klimatikus gyógyhely. Bihar megyében található, Nagyváradtól 80 km és Belényestől 25 km távolságra, Békéscsabától 145 km, de a Méhkeréki határátkelőtől alig több mint 100 km-re, 1102 m tengerszint feletti magasságban. Ez a Bihar-hegység legismertebb üdülő-pihenőhelye. A határhoz való közelsége miatt ez a "Viharsarki" turisták egyik kedvelt úti célja. Bár azt kell mondjam, hogy jelenlegi gazdái korántsem tudják -vagy akarják- kihasználni a hely adottságait. A környéken sokfelé túrázhatunk, hiszen jó néhány túraút kiindulása - vagy éppen becsatlakozása - van itt, és ráadásul ezek az utak általában jól jelzettek és nem is túl megerőltetőek. Bár természetesen Biharfüredről kiindulva a havasok irányába csakis felfelé vezető utakat találunk, amelyeken általában 3-5 km megtétele és 300-500 méter szintemelkedés leküzdése szükséges a néhány közeli 1400 - 1600 méteres csúcs -kilátópont- eléréséhez. Mi szokás szerint a Mezőhavas 1625 méter magas csúcsa felé vettük az irányt, amely a környék legszebb teljes körpanorámáját kínálja, Biharfüredről 5 km-es úttal a piros és kék sáv jelzéseket követve 2 óra alatt kényelmesen elérhető.  

A Csoda-forrás, +5.5 C'-os vizével
Mindenütt ahol víz van mocsári gólyahíreket látni
Tőzikék
És a lényeg, túránk egyik fő célja, a krókusz mezők






Krókuszok és tőzikék, szép párosítás
Kellemes dombok, szép panorámák, de a krókuszok ezen a magasságon - 1400 m - már nagyrészt elnyíltak
És még havat is találtunk
A krókuszok mint megannyi apró kis lámpás.... szinte világítanak a természet apró csodái a Mezőhavas oldalában
Krókuszos panoráma a Mezőhavas 1625 méteres csúcsáról
Krókuszmezők
Ezért érdemes gyalogolni, igazi havasi rétek
Igazi panoráma, hét képből összerakva


Bár az idén legalább egy héttel korábban jött a tavasz, de még így is sikerült kifognunk a krókuszok virágzását, jókor mentünk... És természetesen jó időben, hiszen az eddigi néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy mindig remek időjárás fogadott minket fent, hála a jól megtervezett időpont választásoknak.