Kalandozás Magyarország legészakibb szegletében 2. rész

Mint ahogy az előző részben ígértem, folytatjuk kalandozásunkat a Zempléni-hegység mesés tájain, bár most egy kissé visszaveszünk az északi irányból. Úti célunk lesz egy borongós tavaszi napon a felújított -újjáépített- Füzéri vár, illetve másnap, egy napsütéses túrát teszünk Pálházáról a Kemence-patak völgyébe az ÉSZAKERDŐ Zrt. Pálházi Állami Erdei Vasút /PÁEV/ vonatával. 

Ahogy az várható volt, túránk második napján beborult az ég, esőfelhők gyülekeztek. Ez lényegében be volt tervezve, megfelelő időpont lehet egy vártúrához a borongós, csepergős nap. És egyébként is az első napunkon, amikor a Milicekre másztunk fel, hétfő volt, persze olyankor a vár zárva. Tehát egyértelmű volt, jöhet a Füzéri vár, várhegy bejárása, ami most a környék legfőbb attrakciója! Nem is véletlenül, hiszen az egyik legszebb környezetben fekvő várunk, amely így most a leglátványosabbak közé is bekerült. És nem utolsósorban a várhegy 2008-ban elnyerte a "Magyarország természeti csodája" címet is!

A Füzéri vár késő délutáni fényekben.... Erről az oldaláról a legmutatósabb most!   

A vár történelméről a teljesség igénye nélkül néhány sor: 

A Füzéri vár talán sokak számára ismeretlen, vagy csak futólag hallottak róla. Pedig az erődítménynek, kővárak korában, a mohácsi vész alatt komoly harcászati szerepe volt, igaz, utána több száz évig elhagyatottan állt, és a környékbeliek kőbányának használták. A Zempléni-hegység természeti adottságai megfelelőek voltak a várak építésére, hiszen az egész Északi-középhegység kifejezetten sok meredek csúccsal rendelkezik. Ezért a 13. században három másik várat is építettek ide: a Boldogkőit, Sárospatakon a Rákóczi várat, és a Regéci várat. Építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja, a Füzéry család őse, Zaránd építtette. A várat 1264-ben említik először hivatalos oklevélben, majd egy 1270-ben kelt újabb oklevél egyik utalása alapján bizonyossá tehető, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt. A Füzéri vár sok kézen átment a magyar történelem viharos századai során. Volt II Andrásé, IV Béláé, Zsigmond királyé, a Perényieké és többek közt a Báthoryaké is.  1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott, végül a Királyi kincstár kezelésébe került. A Kamara német őrséget rakott a várba, de kevéssé törődött az erődítmény állapotával. Mivel a vár hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron. Az igazi fordulat 1977-ben kezdődött, amikor is megkezdték a vár feltárását, felmérését. Majd 1992-től már igazi renoválási munkálatok kezdődtek, ami azonban a várrom nehéz megközelíthetősége miatt sok nehézségbe ütközött. S aztán 2014-2015-ben nagyjából 2 milliárd forint költségen rekonstrukciót végeztek, melynek során részlegesen helyreállították a felső-várat, valamint megújult a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya. Ezek után 2016 húsvétján ünnepélyesen megnyílt a felújított Füzéri vár. 

A várhoz a Füzér központjából gyalog feljutni nagyjából fél óra alatt lehet, de a vár alatt fizetős parkoló is működik, ahol büfé, wc, ajándékbolt is üzemel, s innen valamelyest közelebb a várkapu. A várba a felnőtt jegy ára 1500 ft. Mivel hétköznap mentünk, és még a turistaszezonon kívül, így alig lézengett néhány ember rajtunk kívül a várban. Itt hívom fel a kedves olvasók figyelmét arra, hogy a képekre kattintva azok teljes képernyős módban is megtekinthetőek! Ezt most a továbbiakban /a második részben/ különösen érdemes lesz alkalmazni, mert a képek elrendezése miatt azok normál nézetben nem adják ki az elérhető legjobb képminőséget.

Útközben meg lehet nézni a Füzéri tájházat is

Az alsó-vár, várkapu, kilátás a várhoz vezető lépcsőkről és a felső-vár látható a képeken

És a felső várban igazán jól sikerült a korhűen berendezett termek felújítása, felépítése

Talán a leglátványosabb a várkápolna lett, balról lent a sarokban látható a kép

Pazarul sikerültek az ólomüveg berakásos ablakok és a csillagos égboltot illusztráló mennyezet megoldásai

Szerintem jó munkát végeztek az újkori várépítő mesterek

Panoráma várból

És panoráma a várról, több irányból is

Magyarország egyik természeti és kulturális csodája a Füzéri vár és várhegy

A Várhegy körül pedig egy tanösvény van vagy lesz -szikla kerengő- amely egyenlőre sem átadva sem lezárva nincs

Nagyjából 4 órát töltöttünk fent a várban és a várhegyen, mit mondjak, megérte a fáradtságot. Szívesen elidőztünk a korhű bútorok, régi évszázadok emlékét felelevenítő termek, szobák falai között. Ezek után még megebédeltünk a hátizsákból a vár-forrásnál, délután még sétáltunk a faluban, és vásároltunk a boltban.

Aztán másnap... Másnapra menetrend szerint kisütött nap, pont ahogy terveztük. Irány Pálháza ahol szerencsére április elejétől már mindennap jár a kisvonat a Kemence-patak völgyén keresztül a Rostallói végállomásig. Visszafelé gyalogszerrel jöttünk, s közben benéztünk a Kőkapui üdülőtelepre is. A Pálházi Állami Erdei Vasút Magyarország legrégibb erdei kisvasútja. Eredetileg, ún. „lóüzemű görpálya” volt. Építésébe Károlyi István gróf kezdett 1888-ban. A 7 kilométeres sínpárt 700 mm-es nyomtávval, és 5 kg/folyóméter tömegű sínekkel fektették le a Pálházi fűrészüzem és Kőkapu között. Mivel a pálya Kőkaputól 5–20‰-kel lejtett a fűrészüzem felé, az üres kocsikat lóval vontatták felfelé, s aztán a rakottakat "gravitációsan" juttatták le a fűrészüzemig, így a kocsikat csak fékezni kellett.

Családias volt a hangulat, lényegében csak ketten utaztunk oda-vissza is. Balra fent a Pálházi állomás, alatta balra lent pedig a Rostallói. 

Kis erdészeti múzeum működik a Pálháza-Ipartelepek állomáson, ahol a reggeli vonat 15 percet tartózkodik.

Gyönyörű szép, igazi kiránduló idő volt. Fent a bal sarokban a Rostallói kulcsosház, lent a jobb sarokban pedig a Kőkapui üdülő látható

A Kőkapui csónakázó tó /Áfonyás-tó/

És a végére maradt egy érdekesség, az európai struccpáfrány vagy egyszerűen struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris). 40-150 cm magas évelő növény. Erőteljes gyöktörzse a talajban függőleges helyzetű, belőle tölcsér alakba rendeződve hajtanak ki az akár 1,5 m-es magasságba ívelő asszimiláló levelek, melyek világoszöldek. Eurázsia magashegyi patakjai mentén él, Európában például a Balkánon, a Kárpátokban és az Alpokban. Magyarországon ritka növény: csupán a Zempléni-hegység és a nyugat-magyarországi határvidék patakjai mentén ismert égerligetekben. Enyhén savanyú, szerves és tápanyagokban gazdag talajokon tenyészik. Magyarországon védett. Eszmei értéke 50.000 ft. Egyébként a Rostallói végállomástól nem messze található a "Páfrány tanösvény" amit érdemes végigjárni.

Struccpáfrány telep

Mindent összevetve 3 remek túranapot töltöttünk a Zempléni-hegységben, a Nagy-Milic Natúrparkban, illetve remek szállásunk volt a Koronaőr Vendégházban. A nagy távolság és hosszú utazási idő sem vette el a kedvünket, ha minden összejön, ősszel még visszatérünk, hogy még többet fedezzünk fel ebből a turisztikailag talán kissé mellőzött, de annál csodálatosabb vidékből. Viszlát Zemplén!  

Zempléni táj, Füzérrel, várral, Miliccel