A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a kék sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2014. október 2., csütörtök

Szeptemberi túra

Szeptemberben sok dologra kellett koncentrálnom, valamint folyamatos egészségügyi problémákkal küszködtünk itthon....
Ezért aztán nem is volt semmi túra a tervekben. De aztán csak összehoztam -igaz, csak egyedül- egy másfélnapos Bükki túrát, Garadna völgyi szállással.

A túrán igazából két érdekes élménnyel lettem gazdagabb:
  1. Sikerült lefotóznom Szentlélek mellett egy Uráli baglyot
  2. Találtam egy újabb látókövet szintén Szentlélek közelében
Az erdő még nem kezdett színesedni, különleges őszies hatású fotókról szó sem lehetett, bár azért egy fotópályázat ötödik helyét sikerült megkaparintanom egy a Sebes-víz pataknál készült képpel. 
Sebes-víz patak
Első napom délutánját a Sebes-víz patak mésztufalépcsőinél és a patak völgyének bejárásával töltöttem. Itt nem volt olyan sok eső mint az országban másutt, de azért kicsivel jobban folyt a patak, mint amikor legutóbb láttam. 
Sebes-víz patak
Sebes-víz patak
Sebes-víz patak
Aztán másnap elindultam magányosan, egyedül, de mégis jó érzések közepette a Garadna-völgyből fel Szentlélekre és onnan kicsit tovább a Mária-forrás feletti Látókövekhez. Szép idő volt, mint túráimon szinte mindig, turistákkal meg nem találkoztam, csak fent Szentléleken a turistaháznál. Éppen főztek kint a ház mellett nagy bográcsban. Jól szituált ötvenesek. Rájuk köszöntem, néztek mint egy ufóra, vagy mint egy jetire?? És ennyi.... a félreértéseket elkerülendő, mindnyájan magyarok voltak... ahogy kivettem szavaikból Ózd és Putnok környékéről. Ilyenkor mindig eltölt egy meleg, belülről és mélyről induló ősi érzés... a HÁNYINGER!!!
A Ferenc-forrásnál
Az Uráli bagoly

Az Uráli bagolyról
Sajnos ezzel a kompakt géppel 20-30 méterről, természetesen éppen pont előnytelen fényviszonyok mellett, hirtelen, csak úgy az útról nem tudtam jobb képeket készíteni.... de számomra mindenképpen siker volt megörökíteni, hisz már néhányszor láttam, de lefotózni... még sosem sikerült.
A Szentléleki völgy, kissé túlszínezve....
Őszi kikerics és egy hangya.... ideális társaim útközben
A szerelmesek fája Szentlélek mellett
Az Odvas-kő / Felső Odvas-kő / a Látó-kövekről
A Dédesi Kisvár-hegy és a Dédesi vár-hegy már nem azokról a Látó-kövekről... nagyjából 4 km-es távolságból
"Találtam" egy kellemes kis sziklát a Látó-kövektől mindössze néhány száz méterre... innen is csodaszép a kilátás és a nyomokból ítélve nem nagyon járnak erre... Természetesen jelöletlen gyenge kis ösvény vezet ide. Örülök, hogy annyi év után eljöttem erre is, megéri... szép...!
Kilátás a szikláról.... észak felé. Majdnem olyan, mint a közismertebb Látó-kövekről, de az avatott szem rögtön látja, hogy ez nem az a kő...
Kilátás nyugat felé, távolabb Dédes hegyei...
A kilátóhely
Visszafelé a Köpüs-forrásnál. Kiszela pihenő.
Sötét trombitagomba

Erdei szömörcsög
Vaskos mozsárütőgombák
Most már csak azt várom, hogy megjöjjön az igazi ősz, a ragyogó színek, és végre nekiindulhassunk az erdőnek, hegynek...