A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a kék sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2011. június 29., szerda

A villámcsapás elkerülésének lehetőségei

Csak két utca volt köztünk, ezt az ablakból fotóztam  
Néhány jó tanács,hogy elkerülhessük a baleseteket:

Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat,
hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként
működnek).
• Ne álljunk egyedülálló magas fa alá!
• Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal
hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási
lehetőség).
• Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat
(kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
• Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday
kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a
fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
• Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis
odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
• Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
• Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a
bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra
lehetünk.
• Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága
legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság
pedig legalább egy testhossz.
• Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton
érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag
szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
• Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük
testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő
(gyenge) Faraday-kalitkaként működik.
• Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete
nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati
tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem
szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint
fontos használati eszközök.A kisülési hely távolságát megközelítőleg 
megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük:
a másodpercek számát megszorozzuk 330 m.-el.
Felettünk zajlik az égiháború...
Ha megvizsgálunk egy átlagos terep felszínét, és a felhők kapcsolódását, azt találjuk, hogy ahol a fa kimagaslik a környezetéből (és a felhő éppen ott púposodik), ott az elektromos mező jobban koncentrálódik. Minél közelebb vannak a terep és a felhő egymáshoz, annál erősebb lesz az elektromos feszültség. Minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb lesz a valószínűsége annak, hogy az elektronok leáramlanak a földre. 
A közelgő veszélyre leginkább a felhők aljából a föld felszínére lehúzódó sávok hívják fel a figyelmet. Ne feledjük, hogy ha a felhő akár 10 km-re is van tőlünk, a vihar villámai akkor is elérhetnek minket. A sötét felhők azt kell, hogy jelentsék számunkra, hogy veszélyes helyzetben vagyunk.
A vihart abban az estben tekinthetjük veszélyesnek, ha a villámlás és a mennydörgés között kevesebb, mint 6-15 másodperc telik el. Ez azt jelenti, hogy a villám kevesebb, mint 2-5 km-re tőlünk csapott le.
Ha a vihar 5 perc elteltével korábbi távolságának felével közelebb kerül hozzánk, az azt jelenti, hogy nagyon gyorsan mozog. Ebben az esetben rendkívül fontos, hogy amilyen hamar csak lehetséges, megfelelő menedéket találjunk.
Délutáni fényjáték

2011. június 28., kedd

2005-2009 környékén készült vegyes képek itt!


Ha többet akarsz látni klikk a címre!


A képek kis méretűek,nem lehet nagyítani.


Barlangszállások,sátorozások,és néhány bringás fotó.
A helyszín:  Bükk-Mátra-Bakony



Íme néhány ízelítőnek!

                                                              

2011. június 24., péntek

Partner

A mai nappal megkaptam az engedélyt a jogvédett padis.hu és a hotel.padisinfo.hu logók használatára a blogban! Hát tessék rájuk klikkelni és kukkolni!!

2011. június 22., szerda

Az igazi gyilkos a meleg lesz, nem a hideg

Az igazi gyilkos a meleg lesz, nem a hideg




MNO - WA 
Spanyol kutatók előrejelzése szerint 2040-re több halálos áldozatot szed Európában a hőség, mint a hideg – közölte a Nature tudományos magazin online kiadása.

A tanulmány szerint 2070-re a globális felmelegedés 15 ezer, hőmérséklettel összefüggő többlet halálesetet okoz majd Európában. A számítógépes modellezésben csak a hőmérséklet változását vette figyelembe Joan Ballester kutatásvezető és csoportja, így az extrém hideget és meleget, figyelmen kívül hagyták viszont az áradások, a szárazság és a viharok miatti halálozásokat. A barcelonai klímakutatók Európa kétszáz régiójára illesztve elemezték a várható hőmérsékleteket.

Európában jelenleg a hideg több halálos áldozatot szed, mint a meleg. Ez a klímaváltozás következtében lassan eltolódik, kevesebben halnak meg a hideg, de némiképp többen a meleg miatt, így Ballester csoportjának számításai szerint a két ellentétes tendencia összegződése miatt 2025 körül lesz a legkevesebb, hőmérséklettel összefüggő haláleset. Ekkor 11 ezerrel kevesebben halnak majd meg a hideg és a hőség miatt együttesen évente, mint jelenleg.

Ezt követően azonban erőteljesebben növekszik majd a hőség áldozatainak a száma, mint amennyivel csökken a hideg miatti elhalálozás. Európa egyes részeire a modell eredményei alapján a többinél is nagyobb hőség vár, például néhány dél-európai térségre, különösen pedig Olaszországra. 

2011. június 7., kedd

Négy napos túra a Pádis tetején

2011.május 30.-június 2.
Előre bocsájtom,hogy a Bihari-Pádisi túrák terén még igencsak kezdők vagyunk,hiszen csak egy éve annak,hogy elkezdtünk kijárni. Már tavalyi Boga völgyi utunkon kinéztem magamnak a fölénk magasodó csúcsokat,el is határoztam,jövőre végig járjuk! Mivel az ilyen utak állnak a legközelebb hozzánk,most csak ennek az egy napnak a történéseit írom le.

Egy kedves kolléganőm vállalta,hogy felfuvaroz minket /feleségemet és jómagamat/Biharfüredre mint kiindulási pontra és 4 nap múlva értünk jön a Pádisi út Glavoj rét felé vezető leágazásához a Scarita nyereghez. Örök hála Neki!
Az elkövetkező 3 éjszakát a Pádis Menedékházban terveztük eltölteni,így adta magát az útvonal:

                      Biharfüred-Pádis Menedékház végig a piros jelzésen,ez kb.25 km. Nem túl komoly emelkedőkkel,estleg a Biharfüred-Mezőhavas útvonal erősebb,de az is inkább csak a közepesen megterhelt 12 kg.körüli súlyú hátizsákok miatt lehet szuszogós.4 napi cucc/ruhák,esőkabátok,váltó cipők, kaják stb./Meg persze az aznapi vízkészlet ami 3-4 liter volt. Bár útközben itt-ott vannak források,de nem bíztuk magunkat rájuk.

Mivel még sosem jártunk a környéken,kicsit izgultunk az utak-jelzések megléte miatt,de felesleges volt,végig simán követhető volt az útvonal. Annyit megjegyeznék itt,hogy a jelzett utak éppen elkerülik a csúcsokat illetve a hegyvonulat gerincét,de mindenképp érdemes ott menni mert úgy szinte minden irányba teljes a kilátás. Végig jól kijárt földutak vannak,csak a térképen nem voltak feltüntetve.Így először felmentünk a Mező-havas 1625 méter magas csúcsára. Majdnem teljes körpanoráma. És rengeteg légy! Mindenütt!
Innen leereszkedtünk és elindultunk a Kereszt hegy felé,ahol találkoztunk egy filmes csoporttal,gondolom a Phaeton vízesés környékén voltak.
 Aztán jött az Istenek havasa és a 4 napos túránk alatt megszokottá vált zivatar. Szép út ez is,itt követtük a jelzést a hegy oldalában.
Tovább ismét a jelzetlen gerincen a Hideg-kút 1654 méteres tetejére,végülis eső nélkül. Innen tovább a Szegelet-havas 1627 méteres csúcsára.

Jött a Horgas-havas/1694 m./ oldala,mert ide már nem volt kedvünk fölmenni. Egy szép,de nehezen járható görgeteg-köves úton mentünk tovább immár végig lefelé a Kopott csapás nyerge-Égett-kő irányába. Aztán már könnyen haladtunk tovább a Varasó ház felé. Rövidesen elértük az épülő-szépülő Pádisi leendő átmenő fő útvonalat. Itt már tényleg jó, 50 km/órás tempóval simán járható személygépkocsival.



Még jó 30 perc és megérkeztünk 9 órás gyaloglás után a Pádis Menedékházhoz. Hurrá! Na, ott is folyik ám az építkezés, felújítás!
A kutya ugatásra előkerülő úriember magyarul üdvözölt és a mindenes szerepét is betöltő szakácsnőhöz kisért minket.

A hölgy magyarul és két-két nagy puszival köszöntött mindkettőnket. Később kiderült a lányával együtt dolgozik itt, aki szintén kedves és segítőkész volt mindenben. Ezt egyébként egész utunkon mindenkiről elmondhattuk. Tavaly a Csodavári Menedékházban szintén hasonló vendégszeretetet tapasztaltunk 7 napos ottlétünk során. Amúgy a szállásunk megfelelő volt, a vacsorák finomak és bőséges mennyiségűek voltak. Mindig kész volt minden a megbeszélt módon és időpontra. Köszönet érte!

 A   következő napokon megnéztük az Aragyásza barlangot és környékét, cirkáltunk a Boga katlan tetején és még hazafelé belefért egy rövid túra a Ponor rétre és forráshoz, valamint egy ebéd a Csodavári Menedékháznál. Hazafelé végig a Boga völgyig jött velünk a jégeső,de így is gond nélkül leértünk. Az útépítés sem zavarta a haladásunkat,bár helyenként várni kell a munkagépek miatt néhány percet.
Összességében egy jól sikerült túrát tettünk, jól jelzett és jól követhető utakon,amit az is bizonyít,hogy a 4 nap alatt egyszer sem kellett a térképet tájékozódásra használni!
A szállásunk foglalásában Pásztai András Úr segített, akit a Pádison jól ismernek mint utóbb kiderült. Köszönjük András!!





2011. június 4., szombat

Szemét egy helyzet...

Még 50 tonna szemét lehet a Mount Everesten
2011.06.03 22:45 



MNO - BL 
Összesen 8100 kilogramm szemetet gyűjtöttek össze a világ legmagasabb csúcsának, a Mount Everestnek és környékének takarítói, akik a hegymászók után maradt hulladékok eltüntetésére szerveztek tavaszi nagytakarítást.

A tapasztalt hegymászókból álló expedíció áprilisban vágott neki a Mount Everestnek (Csomolungma), hogy az alacsonyabb területekről legalább négytonnányi, a magasabb részeken pedig egytonnányi szemetet gyűjtsenek. Az embert próbáló munkában összesen 29 hegymászó vett részt, közülük tizenkilencen minden nap az alaptábor fölötti területeken hét vagy annál is több órát dolgoztak. Erőfeszítéseiket ráadásul a friss hóesés is hátráltatta, amely elsősorban a magasabb területeken fedte el a turisták fölöslegessé vált felszereléseit.

A szemétszedők egyenként legkevesebb 30 kilogramm szeméttel indultak vissza az alaptáborba, ahonnan 75 jakkal és 65 teherhordóval vitték tovább a 3750 méter magasan fekvő Námcsé Bazár településre. Az összegyűjtött hulladék egy részét, köztük az elhasznált régi sátrakat, köteleket, kartonpapírokat elégetik. A fémeket, például a kiürült oxigénpalackokat beolvasztják és ajándéktárgyakat készítenek belőlük. Ezeknek az eladásából pedig a további takarítási programokat finanszírozzák, mert a szakemberek szerint a 8848 méter magas hegyen még mintegy 50 tonna szemét várja a takarítókat.