A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a kék sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2017. április 17., hétfő

Medvehagyma és nádi farkas, egy Alföldi erdő rejtett kincsei

Áprilisban és május elején évek óta rendre kilátogatunk kedvenc Alföldi - Gyula környéki - erdőnkbe, medvehagymát szedni, vadakat nézni, és élvezni a tavaszi erdők virágos zsongását. Így volt ez most az idén húsvétkor is.

A medvehagyma az egyszikűek osztályán belül a hagymafélék családjába tartozik. A levelében található allicin miatt antibiotikus hatású, ezért jól használható gyomor és bélfertőzések kezelésére. Fogyasztása kedvező a szív és érrendszeri betegségekre, mivel koleszterin és vércukorszint csökkentő hatással is rendelkezik. A levelét tartalmazó teakeverék vérnyomáscsökkentő hatású, sötétzöld színű levelében lévő klorofill kitűnő antioxidáns. Jellemző élőhelye a páratelt környezetű, szerves anyagban gazdag talajú lomberdők, szurdok erdők és patakokat kísérő puhafás ligeterdők. Természetes és tömeges elterjedése a Dunántúlra jellemző, az Alföldről viszont az erősödő kontinentális hatás miatt egyre inkább kiszorul, már-már ritkaság számba megy. Nekünk néhány éve sikerült rátalálni talán a legnagyobb összefüggő Alföldi élőhelyére a Körös-Maros Nemzeti Park területén. (Az élőhelyek védelmének érdekében pontos helyszínleírással nem szolgálhatunk, megértésüket köszönjük!)  
Tündi és a medvehagyma
Medvehagymás erdő
Medvehagyma
Medvehagyma
S még egy érdekesség, alig egy órányi járásra a medvehagymás erdőtől. Bár hosszú évek óta járjuk ezt az erdőrészt, de még sosem láttunk itt nádi farkast -aranysakált- bár hallottunk róla, hogy van, de azért nem éppen gyakori esemény az, hogy lencsevégre is kaphatjuk. Csupán néhány másodpercig láthattuk, egy nagy kört téve megkerült minket és eltűnt mint egy szellem. Csak néhány képet volt lehetőségem készíteni róla, túl messziről, túl gyorsan... de legalább sikerült róla fotót készítenünk.  
Nádi farkas
Nádi farkas
Nádi farkas

2017. április 13., csütörtök

Tavaszi tekergés

Komoly problémával küszködik a blog... Nincs időm az írásra, szerkesztésre, anyagok gyűjtésére. Sőt, még igazából a túrázásra sem. Így most csak egy rövidke hiánypótló bejegyzést teszek közzé, nehogy úgy tűnjön már, hogy leállt a blog, mert nem. Sőt! De erről majd később, a következő írásban.

Nos, akkor csapjunk bele! Március végén kalandoztunk kicsit a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, Pilisszentkereszti szálláshelyjel. 

Amit láttunk, tényleg csak röviden, időrendben összefoglalva: Dera-szurdok, Rám-szakadék, Vadálló-kövek, Holdvilág-árok, Vasas-szakadék, Dömörkapu, Visegrádon a Fellegvár, és Szentendrén a Skanzen.  

És akkor jöjjenek a képek! Leginkább azok, és ömlesztve, mert szöveg az nem sok lesz!
Első nap: Pilis, Dera-szurdok. Könnyű, és mégis szép sétát ígérő út. 
A Dera-szurdok eleje, a parkolóból indulva, az országos kék jelzést követve Pilisszentkereszt felé haladunk
Jó néhány hídon kell átkelnünk a Dera-patak felett
Szerencsénkre még a patak is folyt, nem hiányzott a víz sem
Gyönyörű időnk volt
A Dera-szurdok a Pilis egyik leghangulatosabb szurdokvölgye
A völgy vége felé járunk
Gerinc út a Dera-szurdok felett. Én a parkolóhoz való gyors, ám látványos visszatéréshez mindenképpen ezt a jól kijárt, de jelzetlen ösvényt ajánlom. 
Sziklák a Dera-szurdok felett. Háttérben a Pilis csúcsa, 756 méteren
A parkolóból kiindulva az országos kék jelzést követve, és a jelzetlen gerinc úton visszatérve, nagyjából 2 kilométer könnyedén megtéve, egy nagyon hangulatos kis túrában lehet részünk, különösen akkor, ha olyan szép tavaszi időt fogunk ki, mint mi is.
A Pilisszentléleki Pálos kolostor romja
Második nap: Visegrádi-hegység, Rám-szakadék, Vadálló-kövek. Megfelelő hozzáállással, kellő odafigyeléssel járva az ösvényeket, létrákat, nem veszélyes, ám erőnlétileg kissé megerőltető út lehet. Leginkább csak optimális időjárási viszonyok mellett ajánlott.  
A Rám-szakadék kijárata, ahol mi az ajánlásnak ellentmondva lefelé haladtunk, Dömös irányába, a zöld sáv jelzést követve
A Rám-szakadék
Átkelés a patakon, kis segítséggel. Hála a nagylátószögű objektívnek, a teljes völgy belefért a képbe
Kellő odafigyeléssel közlekedve a szakadékban,biztonságosan lehet haladni még a sziklafalon is
A szakadék legmagasabb létrája
Előre a Vadálló-köveken. Ismét csodás tavaszi napot választottunk a túrára
A jellegzetes formájú Nagytuskó, avagy Attila fej szikla
Harmadik nap: Visegrádi-hegység, Holdvilág-árok, Vasas-szakadék, Dömörkapu vízesés, Visegrádi Fellegvár. A Holdvilág-árok esős, sáros vagy jeges időben nem éppen jó túracélpont. Ez különösen igaz a Meteor létra környékére.
Séta a Holdvilág-árokban, a piros + jelzést követve. Romantikus és misztikus hely, ahol ma is ásatások folynak. Kiskovácsiból a piros+ jelzésen bő 30 perc alatt itt lehetünk.
Régészeti feltárás a Holdvilág-árokban. Ősi temetkezési és kultikus szenthely, turistalátványosság...
A 10 méter magas Meteor létrán
A Meteor létra és az Y ágú barlang
Száraz patakmeder a Holdvilág-árokban
Újabb érdekességhez érkeztünk. Ez már a Vasas-szakadék, a Bükkös-patak felől érkezve a zöld sáv, majd a zöld-sárga omega jelzéseket követve kb 20 perces séta.
Komoly sziklafalak között
Egyre szebb minden,ahogy befelé haladunk
A szakadék leglátványosabb része. Tíz méter magas sziklafalak, alig másfél méteres szélességgel társulva. Rövid, de látványos kis út ez.
A Sás-völgy a sárga+ jelzés alatt
A Dömörkapu sokat fotózott vízesése a Bükkös-patakon
És a nap végén még a Fellegvárba is feljutottunk
Negyedik nap, hazafelé, s ez már nem is túra: Szentendre, Skanzen. Kissé fura volt az érkezésünkkor a helyzet, nyitás előtt 5 perccel egy teremtett lélek sem volt sehol, s az információs táblák sem a valóságot mutatták. De ezt betudhatjuk a szezon előtti korai időpontnak. Viszont most féláron volt a belépő is, bár sok helyre nem lehetett még bemenni most. De végül is, tartalmas néhány órát töltöttünk a majdnem kihalt kiállítási területen, hát nem volt tömeg, de gondolom az látszik majd a képeken is.
A Mezőhegyesi vasútállomás épületének mása. Felül vasútállomás és bejárat, alul bazársor és kijárat 
A meseház udvarán
Az állattartó tanya előtt
A tanya
Nyugat-Dunántúli tájegység
Szalafői kerekített ház
Bakony, Balaton-felvidék. Óbudavári katolikus templom

Felföldi mezőváros
Észak magyarországi falu tájegység. Filkeházi lakóház
Felső-Tiszavidék tájegység. Református templom, Mánd. Harangláb, Nemesborozva
Felső-Tiszavidék
Felső-Tiszavidék