Áprilisban és május elején évek óta rendre kilátogatunk kedvenc Alföldi - Gyula környéki - erdőnkbe, medvehagymát szedni, vadakat nézni, és élvezni a tavaszi erdők virágos zsongását. Így volt ez most az idén húsvétkor is.
A medvehagyma az egyszikűek osztályán
belül a hagymafélék családjába tartozik. A levelében található allicin
miatt antibiotikus hatású, ezért jól használható gyomor és bélfertőzések
kezelésére. Fogyasztása kedvező a szív és érrendszeri betegségekre,
mivel koleszterin és vércukorszint csökkentő hatással is rendelkezik. A
levelét tartalmazó teakeverék vérnyomáscsökkentő hatású, sötétzöld színű
levelében lévő klorofill kitűnő antioxidáns. Jellemző élőhelye a
páratelt környezetű, szerves anyagban gazdag talajú lomberdők, szurdok
erdők és patakokat kísérő puhafás ligeterdők. Természetes és tömeges
elterjedése a Dunántúlra jellemző, az Alföldről viszont az erősödő
kontinentális hatás miatt egyre inkább kiszorul, már-már ritkaság számba
megy. Nekünk néhány éve sikerült rátalálni talán a legnagyobb összefüggő Alföldi élőhelyére a
Körös-Maros Nemzeti Park területén. (Az élőhelyek védelmének érdekében pontos helyszínleírással nem szolgálhatunk, megértésüket köszönjük!)
 |
Tündi és a medvehagyma |
 |
Medvehagymás erdő |
 |
Medvehagyma |
 |
Medvehagyma |
S még egy érdekesség, alig egy órányi járásra a medvehagymás erdőtől. Bár hosszú évek óta járjuk ezt az erdőrészt, de még sosem láttunk itt nádi farkast -aranysakált- bár hallottunk róla, hogy van, de azért nem éppen gyakori esemény az, hogy lencsevégre is kaphatjuk. Csupán néhány másodpercig láthattuk, egy nagy kört téve megkerült minket és eltűnt mint egy szellem. Csak néhány képet volt lehetőségem készíteni róla, túl messziről, túl gyorsan... de legalább sikerült róla fotót készítenünk.
 |
Nádi farkas |
 |
Nádi farkas |
 |
Nádi farkas |
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése
Ha van hozzáfűzni valód, vagy ha a véleményedet
szeretnéd leírni a blogról, akkor azt itt megteheted!
Nincs szóellenőrzés, kódbeírás!!