A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a kék sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2015. április 27., hétfő

Adjátok vissza a hegyeimet...!

Persze nem adják.... Persze nem is volt az enyém.... Sőt, az igazság az, hogy elég ritkán jutok el hozzájuk. De akkor is.... van valami húzás a lelkemben.... arrafelé. Nem érzem idegennek ezt a tájat, bár már rég nem része Magyarországnak földrajzilag. Mostani gondatlan, hanyag gazdája lenézően tekint reá, mert egykoron magyar bakancsok taposták, és magyar természetjárók fedezték fel maguknak, csodálattal nézve pompázatos tájaira....hála Czárán Gyula munkásságának.

Ja, hogy miről is van szó...?
Erdélyi-Szigethegység, Bihar hegység, Padis-fennsík.

Már jó néhány éve annak, hogy hagyományt teremtve, április végén vagy május elején elindulunk krókusznéző túránkra Biharfüred környékére. Így tettünk most is. Bár viszonylag sokan járnak erre a vidékre Békés megyéből, mégis nehéz naprakész információkhoz jutni, akár az időjárásról, akár az utak állapotáról, vagy éppen a krókuszvirágzásról legyen is szó..... Hallgatnak a népek, nem közlékenyek, általában "maguknak" túráznak, fotóznak, vagy saját kis csoportjuknak. Tehát próba-szerencse, és tapasztalati alapon szoktunk nekiindulni ezeknek az utaknak. Szerencsére ez nekünk általában bejön. Sok virágot és egy kevés havat mindig találunk, a rossz idő pedig évről-évre messzire elkerül minket, vagy mi őt.... nem tudom....  
Ragyogó napsütésben kaptatunk felfelé
A "Papok feredője"rétjén amiért jöttünk... a krókuszok tengere! A háttérben jobbról a Mező-havas csúcsa
Pihenő 1400 méter környékén
Mindenütt krókuszok
+16 fokban is tartja magát a hó! És még valaki, aki tartja magát.... a fater! 80 évesen is gond nélkül taposta a havat! 
Apró lámpásként világít a napon a sok kis virág
Virágos út
Úton a Ló-havas felé
Remek panoráma a Ló-havas oldalából
Pompás színek
Lilába öltöznek a hegyoldalak
Lefelé a Kis-havasról. Immár Biharfüred felé tartunk.
Életfázisok.... Az elkoszolódott tavaszvégi hóból friss, tiszta szépségek bújnak elő!
Maradt még hó rendesen.... És még a patakon is át kell menni....
A "Csodaforrás" Biharfüreden
És a végére egy igazi panoráma kép, 8 db fotóból összerakva, a Ló-havas oldalából letekintve dél felé
Tehát ha valaki még mostanában tervezi a krókuszok levadászását, nincs elkésve, van még belőlük! Az utak meglehetősen rázósak, Belényes környékén pedig félsávos útlezárások vannak, általában 5 perces várakozással. 

2015. április 15., szerda

Bakonyi szurdoktúrák 3. rész Kerteskői szurdok

Ígéretemhez hívem fojtatom -és ezzel a résszel be is fejezem- a Bakonyi szurdokokat bemutató kis 3 részes sorozatomat. 


És itt a harmadik a Kerteskői-szurdokról, melyet a helyiek "Gugyor"-nak is hívnak. Eddig is csak a legszükségesebb információkat közöltem a helyszínekről, mert mint ahogy írtam is, rengeteg leírás van a neten fent, felesleges volna századjára is bemásolni ugyanazt. Itt most egy kicsit bővítem a kört, mert talán ez a legkevésbé közismert és járt szurdok a háromból. 
"Kerteskő „Kerteskuv” neve már a bakonybéli bencés monostor Szent István általi, 1018-as alapítólevelében is szerepel. Majd ezer éves lábnyomokra léphet az, aki felmászik a Kertes-kő, vagy az Oltár-kő sziklatömbjének tetejére, ezek szolgáltak ugyanis áldozóhelyül a kereszténység felvétele után a Bakony erdeiben rejtőzködő, ősi hithez ragaszkodó pogányoknak. Az egykor még sík térszínen kanyargó Gerence-patak medre a terület folyamatos emelkedése során vágódott be a szurdokot felépítő mészkőbe a víz által szállított hordalék koptató hatásának következtében. Így alakult ki az a mintegy 300 m hosszú, 17-50 m széles, nyugat-keleti irányú patakvölgy, melyet északról és délről 30-40 m magas sziklafalak határolnak. A hatalmas sziklák közé csak néha hatol be a fény, kopár felszínüket ritka moha- és páfrányfajok színezik a sűrű lombokhoz hasonlóan zöldre. A sziklák oldalában számtalan egykor élt élőlény megkövült maradványait fedezhetjük fel, és gyönyörködhetünk a Judit-forrás ma is épülő mésztufa gátsorában, amelyen apró vízesésekkel, zuhatagokkal szalad a mélybe a forrás vize mintegy 40 méteres magasságból. A mederben ember nagyságú kövek tanúskodnak az idő múlásáról, a mészkő pusztulásáról, valamint kidőlt fák mutatják a víz hatalmas erejét, ami nagy esőzésekkor vagy hóolvadás idején ma is vadul hömpölyög a meredek falú völgyben, magával ragadva minden mozdíthatót." 
Forrás: Bakonybél

Tehát ismét kora reggel indultunk Zircről, elbuszoztunk Bakonybélig, s onnan a falu szélétől közelítettük meg a Kerteskői szurdokot a zöld sáv jelzésen. Végig azon mentünk, át a szurdokon aminek a Pénzesgyőr felőli végén felmentünk a Judit-forráshoz a zöld háromszög jelzésen, onnan vissza a szurdokba, újra a zöld sávon Bakonybél felé. De nem egészen, mert a Csúcs-hegy tetején belecsatlakoztunk a piros+  jelzésbe, ami levisz a Bakonybéli kálváriához, a Szent-kúthoz /Borostyán-kút/. Onnan pedig irány Bakonybél. Az egész kis túra nincs 10 kilométer, és igazából itt is -mint a többi bejárt szurdokban is- csak a patakon való átjutások okozhatnak gondot, nagyobb vízállás idején. Egyébként végig jól követhető jelzések vannak, amit elmondhatok a túránk által érintett valamennyi Bakonyi helyszínre is. 

A Kerteskői-szurdok nyugati bejárata
Egész romantikus hely.... sőt, vadregényes!
Nagy esők után és hóolvadás idején teljesen kitölti a szurdok alját a víz
De most nem olyan vészes, könnyen haladunk a magas sziklafalak között
A "Gugyor"
A szurdok keleti bejárata
A sok kis apró fehér pötty.... az bizony hóvirág! És balról a Gerence patak mögött a sok zöld.... medvehagyma!
Elöl hóvirág mező, hátul pedig medvehagyma

A szurdok tetején. Itt az Oltár-kő csúcsa is
A Judit-forrásnál reggeliztünk. Éppenséggel folyik, de gondolom nyáron esetleg csak szivároghat...
Balról az Oltár-kő.
Apró szépségek
Hóvirágok a réten, Bakonybéltől nem messze
A Bakonybéli kálvária domb
A túra térképe
 Annyi biztos, hogy jövőre is visszajövünk a Bakonyba..... Érdemes!

2015. április 7., kedd

Bakonyi szurdoktúrák 2.rész Cuha-völgy

Tehát ahogy ígértem, fojtatjuk március végi Bakonyi túránk leírását, bemutatását. Az első darab a Bakonyi szurdoktúrák 1. rész Gaja-völgy címen jelent meg. S most itt a következő, melyben a Cuha-patak völgyében Vinyétől egészen Zircig tartó utunkról mesélek egy kicsit. 

Egy lényeges "apróság", amiről megfeledkeznek az útleírások. A Cuha-völgyében nem feltétlen egyszerű közlekedni, mármint ha éppen van a patakban víz! Ha pedig valaki esők után vagy hóolvadás idején vetődik arra, és követi a kijelölt utat -piros sáv jelzés- akkor érhetik a túrázót meglepetések.... A Vinyétől Zircig tartó nagyjából 13 kilométeres út során ugyanis legalább tízszer kell átkelni a patakon, de úgy, ahogy éppen tud a kedves természetjáró.... Van aki felmegy a völgyben haladó vasútvonal töltésére, van aki megpróbál a vizesen nagyon csúszós köveken átugrálni. A tapasztaltabbak GUMICSIZMÁT visznek.... Mi szimplán túrabakancsban mentünk, mert nem volt túl nagy a víz, de azért trükközni kellett itt-ott. Vinyére egyébként Zirci szállásunktól vonattal jöttünk, s onnan gyalog, a Cuha-völgyén át érkeztünk vissza Zircre.

Külön ismertetőt most sem írok a völgyről, hisz rengeteg leírást találni lehet találni a környékről a neten. Elég annyi, hogy itt halad el a Győrtől Veszprémbe tartó, sokak szerint hazánk egyik legszebb vonalvezetésű vasútvonala, s ezzel együtt természetesen a túraútvonal is rendkívül romantikus. A völgy legszebb része egyébként a Vinye és Porva-Csesznek vasútállomások közti rész, ezt feltétlenül látni kellene minden hazai természetjárónak legalább egyszer. Vonattal és gyalog is. Ez nagyjából egy 5-6 kilométeres szakasz, amiből nekünk most kimaradt a Kőpince bg. felé vezető út, s ezzel együtt kb. 500 méter szép fekvésű völgy út.  Remélem, hogy aki eddig is velem tartott Bakonyi utamon, a következő, s egyben utolsó részt is szívesen olvassa majd, amit néhány napon belül közzéteszek!
Gyenge közepes vízállásnál is több méter széles a patak
Hatalmas sziklák mindenfelé elszórva
A Cuha-völgy. Egyébként itt tanösvény is van, táblákkal, ismertetőkkel
Patak átkelés. Nagyobb víznél bajba lehettünk volna....
Pihenőhely a völgyben
Szép sziklataréj, alatta-mögötte megy a vasút
Vasúti alagút, erdészeti út, turistaút
Virágzik a farkasboroszlán
Nünüke
A vasúti híd
Brekkencs és porontyai
Porva-Csesznek vasútállomás, most már csak megállóhely.... nem saját fotó!
A megállóval szemben van a turistaház, ami kulcsosházként üzemel. Ez sem saját kép!
A túra térképe


2015. április 3., péntek

Bakonyi szurdoktúrák 1. rész Gaja-völgy

Mint ahogy ígértem néhány napja, fojtatom a március végi Bakonyi túránk leírását, amelyet a Kirándulás a Bakonyi Gyilkos-tóhoz címmel tettem közzé. 

A teljesség igénye nélkül mutatom be a szurdokokat, hiszen lenne még mit nézni a Bakonyban, de mi most ezt a három szurdokot jártuk be:
  1. Bakonynána és Jásd között a Gaja-patak szurdokát a Római fürdőnél
  2. Vinye és Zirc között a Cuha-patak vadregényes völgyét
  3.  Bakonybél és Pénzesgyőr között a Kertes-kői szurdokot   
Mivel ezekről a helyekről rengeteg és teljesen egyforma -nyilván lemásolt anyag- van a neten, úgy gondoltam én nem is fogom szaporítani a szót azzal, hogy ugyanazokat az infókat leírom századjára is. Ehelyett megpróbálok egy-két hasznos dolgot a saját tapasztalataim alapján leírni, és néhány a tájra jellemző fotót mutatni. Ehhez hozzá kell tennem, hogy sajnos a fotók korántsem sikerültek a várakozásaimnak megfelelőn, mivel nem volt éppen túlságosan kedvező az időjárás a fotózáshoz (de a túrázáshoz igen...!) és így a kompakt gépem nem produkálta a várt képeket.
Tehát kezdjük a Gaja-patak -Római fürdő- környékével. Miért is Római fürdő? Egyes leírások szerint a környéken állomásozó római légiók ide jártak hidegfürdőt venni, más leírások szerint sosem jártak erre, csak legenda a név eredete.... Na, hát ez már sosem fog kiderülni.... Mint ahogy az sem, hogy a szurdok néhány kisebb sziklaüregét lakták-e valaha is a betyárok, így pl. Savanyú Jóska, akiről egy 12 méteres hosszúságú barlangot neveztek el a szurdok jobb oldalán, ahová is egy kopott kék barlang jelzés vezet. A szurdokot legegyszerűbb körbejárni a kijelölt turistautakon, de a bátrabbaknak több alternatív -sziklás, vizes- útvonal is létezik. A szurdok legszebb része nagyjából egy kilométer hosszúságú, és közben végig a kék jelzésű utakat járjuk. Mi busszal érkeztünk Zircről Bakonynánára, ahonnan a már említett kék jelzésen közelítettük meg a szurdokot, nagyjából 45 percnyi kényelmes sétával. Folytatás következik, legközelebb a Cuha-völgyét járjuk be!
Sajnos ismét letört egy nagy darab ebből a különleges látványt nyújtó facsoportból
A Gaja-patak felett haladunk, hamarosan a szurdokhoz érünk, itt az első számú pihenő
Itt már látszik a szurdok nyugati bejárata
Visszafelé nézve
Jól látszanak a természetes teraszok
Bepillantás hazánk egyik legszebb szurdokvölgyébe
Komolyabb esők vagy hóolvadás után látványos a tajtékzó Gaja-patak!
A szurdok keleti oldala, impozáns 10 méter magas sziklákkal
A szurdok közepén
Gaja-patak völgye
2. számú pihenőhely a Vadalmás forrásnál
A Vadalmás forrás szinte a semmiből tör elő
A Római fürdő környéke egy HDR panoráma képen
A túra térképe