Ígéretemhez hívem fojtatom -és ezzel a résszel be is fejezem- a Bakonyi szurdokokat bemutató kis 3 részes sorozatomat.
És itt a harmadik a Kerteskői-szurdokról, melyet a helyiek "Gugyor"-nak is hívnak. Eddig is csak a legszükségesebb információkat közöltem a helyszínekről, mert mint ahogy írtam is, rengeteg leírás van a neten fent, felesleges volna századjára is bemásolni ugyanazt. Itt most egy kicsit bővítem a kört, mert talán ez a legkevésbé közismert és járt szurdok a háromból.
"Kerteskő „Kerteskuv” neve már a bakonybéli bencés monostor Szent István általi, 1018-as alapítólevelében is szerepel. Majd ezer éves lábnyomokra léphet az, aki felmászik a Kertes-kő, vagy az Oltár-kő sziklatömbjének tetejére, ezek szolgáltak ugyanis áldozóhelyül a kereszténység felvétele után a Bakony erdeiben rejtőzködő, ősi hithez ragaszkodó pogányoknak. Az egykor még sík térszínen kanyargó Gerence-patak medre a terület folyamatos emelkedése során vágódott be a szurdokot felépítő mészkőbe a víz által szállított hordalék koptató hatásának következtében. Így alakult ki az a mintegy 300 m hosszú, 17-50 m széles, nyugat-keleti irányú patakvölgy, melyet északról és délről 30-40 m magas sziklafalak határolnak. A hatalmas sziklák közé csak néha hatol be a fény, kopár felszínüket ritka moha- és páfrányfajok színezik a sűrű lombokhoz hasonlóan zöldre. A sziklák oldalában számtalan egykor élt élőlény megkövült maradványait fedezhetjük fel, és gyönyörködhetünk a Judit-forrás ma is épülő mésztufa gátsorában, amelyen apró vízesésekkel, zuhatagokkal szalad a mélybe a forrás vize mintegy 40 méteres magasságból. A mederben ember nagyságú kövek tanúskodnak az idő múlásáról, a mészkő pusztulásáról, valamint kidőlt fák mutatják a víz hatalmas erejét, ami nagy esőzésekkor vagy hóolvadás idején ma is vadul hömpölyög a meredek falú völgyben, magával ragadva minden mozdíthatót."
Tehát ismét kora reggel indultunk
Zircről, elbuszoztunk
Bakonybélig, s onnan a falu szélétől közelítettük meg a
Kerteskői szurdokot a zöld sáv jelzésen. Végig azon mentünk, át a szurdokon aminek a
Pénzesgyőr felőli végén felmentünk a Judit-forráshoz a zöld háromszög jelzésen, onnan vissza a szurdokba, újra a zöld sávon Bakonybél felé. De nem egészen, mert a
Csúcs-hegy tetején belecsatlakoztunk a piros+ jelzésbe, ami levisz a
Bakonybéli kálváriához, a
Szent-kúthoz /
Borostyán-kút/. Onnan pedig irány Bakonybél. Az egész kis túra nincs 10 kilométer, és igazából itt is -mint a többi bejárt szurdokban is- csak
a patakon való átjutások okozhatnak gondot, nagyobb vízállás idején. Egyébként végig jól követhető jelzések vannak, amit elmondhatok a túránk által érintett valamennyi Bakonyi helyszínre is.
 |
| A Kerteskői-szurdok nyugati bejárata |
 |
| Egész romantikus hely.... sőt, vadregényes! |
 |
| Nagy esők után és hóolvadás idején teljesen kitölti a szurdok alját a víz |
 |
| De most nem olyan vészes, könnyen haladunk a magas sziklafalak között |
 |
| A "Gugyor" |
 |
| A szurdok keleti bejárata |
 |
| A sok kis apró fehér pötty.... az bizony hóvirág! És balról a Gerence patak mögött a sok zöld.... medvehagyma! |
 |
| Elöl hóvirág mező, hátul pedig medvehagyma |
 |
| A szurdok tetején. Itt az Oltár-kő csúcsa is |
 |
| A Judit-forrásnál reggeliztünk. Éppenséggel folyik, de gondolom nyáron esetleg csak szivároghat... |
 |
| Balról az Oltár-kő. |
 |
| Apró szépségek |
 |
| Hóvirágok a réten, Bakonybéltől nem messze |
 |
| A Bakonybéli kálvária domb |
 |
| A túra térképe |
Annyi biztos, hogy jövőre is visszajövünk a Bakonyba..... Érdemes!
Én nyaraltam Bakonybélen vagy 20 éve nekem is nagyon tetszik a vidék emberbarát.
VálaszTörlés