A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a narancssárga sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2011. szeptember 21., szerda

Új partnereim

Alsósófalva - Sóhát Természetvédelmi Rezervátum, DC49, Praid, Románia

Partner oldalam-náluk is megtalálható Nomád a hegyek vándora
http://alsosofalva.blogspot.com/2011/09/partnereink.html
Tutilapok.hu - Túralapok.hu - Fórumok, blogok
http://tura.tlap.hu/

2011. szeptember 12., hétfő

90'-es évek vége: Bringa láz...

Az 1998-as év környéke változást hozott a túráinkban.
Megvettük életünk első "komolyabb" kerékpárjait /19.000 ft./db/ .
És elkezdtünk tekerni.Nagy szám volt az akkor-nekünk!
Összejött egy jó kis csapat, akikkel néhány éven keresztül szép túrákat csináltunk szerte az országban.
A képeken látható: Tünde, Zoltán, Tamás, György és jómagam itt-ott.
A képek készítésének helye: Mátra, Bükk, Bakony, Vértes, Zemplén, Pilis, Börzsöny, Aggteleki karszt.
Digitalizáltam néhány akkori papírképet, jó volt újra megnézni!
Ízelítőnek néhány kép:


 










Ha többet akarsz látni klikk ideKépek

2011. szeptember 9., péntek

Farkas támadás

Farkasok tizedeltek meg egy nyájat Tekerőpatak közelében szerdáról csütörtökre virradó éjszaka, szétmarcangolva nyolc juhot és egy bárányt, illetve többet is megsebesítve. A károsult főgazda becslése szerint az elsődleges kár 2000-2200 lej, ami több is lehet, miután átvizsgálják az összes állatot. A helybéliek szerint ekkora méretű pusztítást húsz év óta nem végeztek az ordasok.

A legjobb vadász a farkas” – sommáz Kovács László főgazda kifejtve, gyerekkora óta juhok őrzésével foglalkozik, de nem emlékszik, hogy ekkora mértékű pusztítást végeztek volna az ordasok. Mint magyarázza, tapasztalata szerint a farkas nagyon okos állat és a mérhetetlen pusztítást nem egyedül végezte.

A Heveder közelében lévő Balázspatakán békésen pihenő juhokat szerdáról csütörtökre virradólag támadta meg a falka, a főgazda elmondása szerint rendkívül ravasz módon. Ugyanis a falkából egy farkas közelítette meg a nyájat, majd a kutyák csaholására elmenekült, maga után csalogatva az őrző háziasított „rokonait”, de a juhokra felvigyázó pásztort is. Ezalatt a falka többi tagja átugorta a karámot és mérhetetlen pusztítást végzett: nyolc juh tetemét a patak közelében találták meg, egy bárány pedig nyomtalanul eltűnt. A pásztorok egyébként csak egy farkast láttak, azt, amelyik után szaladtak a kutyák. A főgazda becslése szerint az elsődleges kár 2000-2200 lej, és négy gazdát érint, azonban a falu közelében legelésző nyájba számos gazda beadta tavasszal a jószágát. Mint a főgazda magyarázta, feltételezhetően a nyájban több olyan juh is van, amelyik túlélte a támadást, de megsebesült, ezeket a juhokat pedig tanácsosabb levágni, mint tartani, mert további támadó ordasokat vonzhatnak a nyáj közelébe.

A károsultak kártérítést követelnek majd az államtól – mint magyarázták, az újságból értesültek arról, hogy térítik a vaddisznók okozta károkat, ezért panaszukkal a gyergyóújfalvi önkormányzathoz fordultak, illetve a támadást jelentették a vadásztársulatnak is.

Jánossy Alíz
Hargita Népe 

2011. szeptember 7., szerda

Medve támadás - de melyik lehetett a bűnös?

 
Az Abásfalván emberre támadó medve kilövésére kért engedélyt a homoródszentmártoni önkormányzat. Gondot jelent viszont, hogy egyelőre azt sem tudni, melyik medve „osztott ki egy atyamáriást”, az viszont biztos, hogy bocsa is van. A vadásztársaság nem tartja megoldásnak az állat kilövését.

Az abásfalvi medvetámadás után Homoródszentmárton község önkormányzata engedélyt kért az állat kilövésére. „Reméljük, hogy megkapjuk az engedélyt, mert már lassan több medve van a környéken, mint ember” – közölte lapunkkal Kerekes Péter Tivadar. A polgármester szerint mindig is sok medve volt a környéken, Ceaușescu annak idején tizenhat medvét is kilőtt a hegyekben, de emberre eddig még nem támadtak. Egyre nagyobb gondot okoznak a községben élőknek: tegnap is kint voltam Gyepesben, ahol szedik le a medvék a gyümölcsöt a fáról” – meséli a polgármester.


Kilövik, de csak ha muszáj


„A vadásztársaság nem híve a medve kilövésének, igyekszünk más módszerekhez folyamodni. Csak végső esetben lehet megoldás az állat elpusztítása” – nyilatkozta lapunknak Mărmureanu-Bíró Leonárd. A Nagyküküllő Vadász-Horgász Egyesület technikusától megtudtuk, kérték az állat kilövését, „a vadőr jelenleg is kinn van a Környezetvédelmi Ügynökség munkatársaival, hogy felmérjék a helyzetet” – mondta a technikus. „Volt rá példa, nem is olyan régen, Csík környékén, hogy a támadás után sikerült elhajtani a medvét, ezért nem kellett kilőni” – meséli Mărmureanu. „Nem az a megoldás, hogy fogjuk magunkat s kilőjük az állatot: meg kell keresni a probléma gyökerét” – jelentette ki. „Ha tényleg nem marad más megoldás, akkor a helyi vadőr ki fogja lőni azt az egyetlen problémás állatot, és ha maradnak árván medvebocsok, akkor azokat befogják és felviszik a Kászonokba Bereczky Leonárdó medve-visszavadító központjába” – ecsetelte a hogyan továbbot Mărmureanu- Bíró Leonárd.


Egy-két napon belül eldől a medve sorsa


„Abásfalva igen hegyes, dombos rész, ráadásul rengeteg a gyümölcsöskert, ezért mennek be az állatok a faluba” – mondja Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője, aki terepszemle után nyilatkozott lapunknak. A falusiak elmondása szerint éjszaka gyakran be szokott járni a medve a településre, ezért féltik a háziállataikat. Both úgy véli, sok szempontot figyelembe kell venni, mielőtt meghozzák a döntést. „Számos ponton különbözik a hasonló támadásos esetektől: legutóbb Csíkdánfalván a vadásztársaság emberei rögtön megtalálták a medvét, az abásfalvi ügynél pedig még nem tudják pontosan, melyik medve is volt a támadó, tehát először az állat beazonosítása és a követése a feladat. Ki kell deríteni azt is, az eset mennyire volt egyedülálló, vagyis az állat mennyire veszélyes az emberekre nézve, mert például a felcsíki esetben az állat nagyon agresszívnek bizonyult, valószínűleg nem az volt az első összetűzése az emberrel. Mivel ennek a medvének a közeli bozótban volt a búvóhelye, az is előfordulhatott, hogy arra ébredt, Lőrincz úr éppen elment mellette – ekkor támadhatott rá. A megfigyelések után, ami az elkövetkező egy-két napban történik, többet fogunk tudni az állat viselkedéséről, s annak függvényében javasoljuk, hogy mi legyen vele” – nyilatkozta lapunknak Both József.


Hargita Népe

2011. szeptember 6., kedd

Természetes szépség

Ezek a képek a természetesség okán kerültek a blogba.
Egy kedves ismerősömnek segítek ezzel is népszerűsíteni a fotóanyagát.
A teljes anyag megtalálható a facebookon a modell oldalán.


Modell: Preisz Tímea
Fotós:   Szluka János












2011. szeptember 2., péntek

Darázsveszély a Pilisben


Megsokasodott a lódarazsak száma a főváros környékén, a Pilisben és a Duna mentén. Emiatt csütörtökön a Pilisi Parkerdő Zrt. figyelmeztetést adott ki, melyben óvatosságra intik az erdei túrára indulókat.
A lódarázs a darazsak családjának legnagyobb méretű európai képviselője. Az alapvetően más ízeltlábú fajokkal táplálkozó darázs a fullánkját nemcsak más rovarok testéből, hanem az emlősök és az ember bőréből is sérülés nélkül vissza tudja húzni. Csípése önmagában fájdalmas, helyén duzzanat, bőrpír keletkezik, melyet kellemetlen viszketés kísérhet. Allergiás reakció esetén azonban halált is okozhat! Ha azonban a csípés nyakon, arcon vagy aszájüregben ér valakit, az itt kelletkező duzzanat  allergiás reakció nélkül is okozhat fulladást, ezért ilyen esetben mindig orvoshoz kell fordulni. Nem véletlen tehát, hogy sokan tartanak tőle. 
Az elmúlt hetekben a kánikulának köszönhetően a Pilisben és a Budai-hegységben meglehetősen nagy számban lehet nagyméretű lódarazsakkal találkozni. Szinte majdnem minden nap előfordul darázscsípés az erdei munkások körében, a kánikulában szomjazó darazsak nem egyszer kifejezetten agresszívan viselkednek. A hivatásos darázsirtó véleménye szerint a térségben uralkodó enyhe tél miatt szaporodhattak el ilyen mértékben a darazsak. 
Az Index internetes portál szerkesztőségébe beérkezett olvasói levelek szerint aFogaskerekűtől a Nagy-Hárs hegyre vezető turista útvonalon, valamint a hegy északkeleti oldalán lehet nagyobb darázskolóniákkal találkozni. Arról is beszámoltak, hogy augusztus 20-án este az Erdei iskola megállónál szállt be egy kifejlett lódarázs a Fogaskerekű hegyre menő szerelvényének egyik kocsijába. Mások szerint a fővárosiNépligetben is sok darázs van, egy olvasó szerint Pörbölyön több a lódarázs, mint a szúnyog. 
Dr. Szél Győző entomológus szerint nem meglepő, hogy az év ezen szakaszában sok a lódarázs. A rovarok zöme ugyan a téli időszakban elpusztul, a megtermékenyített királynő azonban áttelel, és ahogy egyre melegebbre fordul az idő (április-május környékén), elkezdi építeni a fészket, ami a nyár folyamán egyre nagyobbra nő, ezzel együtt a darazsak száma is, amely ilyenkor, nyár végén, ősz elején éri el maximális nagyságát. Egy fészekben többszáz, deakár többezer lódarázs is lehet. A darázscsípések száma ilyenkor megnövekszik, hiszen ilyenkor legnagyobb a kolónia mérete. A lódarazsak ingerlékenyebbek a többi fajnál, nem félnek az embertől, és rendkívül gyorsan (akár 30-40 km/h-s sebességgel), valamint célirányosan tudnak repülni, ezért nehéz előlük elfutni. Az entomológus szerint a magányos, virágot látogató példányoktól nem kell tartani, gond akkor van, ha a fészek közelébe megy az ember. A lódarazsak itt agresszívabbak, és ha valaki a fészket izzadtan, fél-egy méterre megközelíti, akkor elég nagy esélye van a támadásnak. A lódarazsak a rokonaiknál lényegesen nagyobbak, hosszabb fullánkjuk, több mérgükvan. A lódarázscsípés azok számára is veszélyes lehet, akik nem allergiások, a  méreg ugyanis nagyobb mennyiségben légzésbénulást okozhat. Tíz-húsz csípés egészséges embernél is életveszélyes lehet. Enyhébb allergiás reakció esetén segíthet a kálcium, de jobb orvost felkeresni. 
Az erdészet azt tanácsolja, hogy csak a kijelölt turistaútvonalakon közlekedjünk. Nem szabad fa,- szikla- vagy mesterséges üregekbe nyúlni, hiszen ilyen helyeken könnyen előfordulhat darázsfészek. Arra is kérik a túrázókat, hogy ne másszanak magaslesre, a  kilátókat fokozott óvatossággal közelítsék meg. Ha pedig a földre telepedünk, mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy a fűben, földi üregekben nem találhatók-e darazsak. Ha megjelenik egy-egy darázs a közelben, semmiképp se hadonásszunk, azzal csak felingereljük az állatot. A lódarazsak támadó kedvét az izzadtságszag növeli,táplálék kereső aktivitásukat pedig leginkább az erjedő gyümölcs váltja ki. Az is segíthet, ha vizet tartunk magunknál, ez darázscsípés esetén rendkívül fontos. Az erdészet szerint a veszélyes időszak az időjárás hűvösebbre és csapadékosabbra válásáig tart, ősszel a darazsak ugyanis már nem olyan aktívak.
Forrás: Index, HVG, Wikipédia