A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a narancssárga sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2015. június 3., szerda

Május végi barangolás a Bükkben

Eddigi jó -vagy rossz...?- szokásomat nem követve, ebben a blogban nem írom le részletesen a túrát, nem lesz térkép róla, stb. De fotók azért lesznek.... Most ennyire futja a kedvemből, energiámból. Bocs!

Tehát a túra. Május utolsó hetében nekiindultunk a Bükknek, és sok helyen voltunk Felsőtárkánytól a Hór-völgyéig, Szilvásváradtól Felsőtárkányig, útba ejtve a Bükk-hegység szép kilátást nyújtó, de a többség számára nem ismert köveit is. Közben akadt néhány szép virág, vagy éppen rég elfeledett várrom is....

Virágok
Boldogasszony papucsa, rigópohár. vénusz sarucska, vagy papucskosbor (Cypripedium calceolus) valamennyi európai kosborféle (Orchidaceae) között a legnagyobb egyedi virágnak számít. Hazánkban fokozottan védett. Természetvédelmi értéke 250.000 ft.
Boldogasszony papucsa
Csillagfürt
Bíboros kosbor
Mezei zsálya harmatcseppekkel
 Szalajka-völgy





Szép kilátás
Kilátás a Sándor-hegyről
Kilátás a Sándor-hegyről
Még mindig a Sándor-hegy
Az Ódor-vár felé
Várrom
Méghozzá a Füzér-kői, bár inkább csak várhely, mert igazából falakat már nem nagyon találunk.
Bükkzsérctől kb. 5 kilométerre, az Ódorvártól kb. 2 kilométerre északra a Hór-völgy és a Hosszú-völgy találkozása fölé emelkedő sziklacsúcstól 150 méterre északkeletre a keskeny hegygerinc egy kiemelkedő részére építették a várat. Kisméretű, 24 méter hosszú 15 méter széles területét délkelet felé a Hór-völgy feletti szakadékos hegyoldal, és a félkörben, a platótól pár méterrel alacsonyabban futó árok védte.
A vár építésére okleveles adatunk van. 1242-ben a törvény alapján, II. Kilit egri püspök (1224-1245) a királytól vár építésére kért engedélyt. Az engedélyt IV. Béla 1248-ban adta meg az 1245-ben elhunyt II. Kilit püspök utódjának Lampert püspöknek (1246-1275), hogy Kerekku=Kerekkő, vagy Fyzerkew=Füzérkő helyeken sziklavárat építsen, azzal a kikötéssel, hogy a mindenkori püspök ne tudjon vagy merjen a fent megadott birtokokból semmit eladni, elcserélni vagy bármi módon elidegeníteni. Az engedély kiadását követően rövidesen felépült a vár, de további sorsáról semmit sem tudunk, a későbbi birtokleírásokban nem említik, valószínűleg rövid ideig állt fenn.
A vár maradványait csak a közelmúltban sikerült azonosítani, korábban a történészek az említett oklevél kitételeit a szarvaskői várra vonatkoztatták, amit Kerekkővel azonosítottak. Forrás:Várbarát.hu


Árvalányhajas rét a Füzér-kő csúcsán
Árvalányhajas rét a Füzér-kő csúcsán
 A várárok
Vár állott, most kőhalom... Vagy még az sem....  
 S a végére egyik kedvenc Bükki pihenőhelyünk. Ne is kérdezzétek merre.... Hétpecsétes titok!!!



   

2015. június 1., hétfő

Új turistajelzések az Északi-középhegységben!

Mostanában egyre több helyen látni eddig nem használt, érdekes útjelzéseket....
Ezzel kapcsolatban a Magyar Természetjáró Szövetségtől a következő információs anyagot kaptam:

Ezek a jelzések tematikus utakat jelölnek. 

1. A Mátra bércein
Sirok – Kékestető – Galyatető – Mátrakeresztes – Muzsla – Szurdokpüspöki – hazánk legkülönlegesebb természetes útvonala. Hossza: 55 kilométer. A gerinceken járva nem csak panorámát élvezhetünk, de szinte bárhol lecsatlakozhatunk egyéb látványosságokért. (Ilona vízesés, Nagy- Sás-tó, Hasznosi vár). Érinti hazánk legmagasabb pontját és második legmagasabb hegytömbjét, országunk legmagasabban lévő kilátóját és a hozzá kapcsolódó felújított Galyatető Turistacentrumot. Ezt a túrát választva 98%-ban teljesítjük a népszerű teljesítménytúra útvonalát is.


2. A törökök nyomában
Diósgyőri vár – Fényes tető –Bükkszentkereszt –Latorvár­­ – Kács – Cserépfalu – Várkúti th – Noszvaj – Kaptár kövek - ­­Egri vár – Szarvaskő útvonalon haladó 93kilométeres túra az egykori török hadi és kereskedelmi utakon és azokat keresztezve halad. Itt nemcsak az elhíresült végvárakat kereshetjük fel, hanem ellátogathatunk a dél bükki borvidékre, a noszvaji barlanglakásokhoz, számtalan különleges kaptárkőhöz, vagy vallási és spirituális zarándokhelyre. Igazi történelmi időutazás ez a túra, ahol még itt-ott felfedezhetjük a török szekerek sziklába vésődött keréknyomait…


3. A Bükk-fennsík koronája
80 km hosszú kerékpáros túra, ami a Lillafüred- Hollóstető - Sugaró - Nagy-mező - Fekete sár- Bél-kő - Bélapátfalva- Szalajka völgy - Gerenna vár- Olasz kapu-Bánkút- Szentlélek-Garadna- Lillafüred dupla koronát formázó útvonalán halad. A Bükk sajátos földrajzi szerkezetét kihasználva erőnlétünknek megfelelően, mind a fennsík, mind a túloldali völgyek látványosságait kereshetjük fel (a híres bükki „köveket”, a bélapátfalvai cisztercita Apátságot, a szilvásváradi Fátyol-vízest), de megkóstolhatjuk a garadnai füstölt pisztrángot is.


4. Karsztbarlangok nyomában
Aggtelek – Jósvafő – Szádvár és onnan az országhatáron is átnyúló körtúra középpontjában a nagyközönség által is látogatható karsztbarlangok állnak. Ezen barlangokhoz kötött tematikus útvonal felfűzi mind a magyar, mind a szlovák oldal egyéb látványosságait. Így Szelcepusztát, a Ménes-völgyet, a Szalamandra házat, és Szád-várának romjait csakúgy, mint a szlovák karszt Szilicei-fennsíkját, Gombaszög és Domica elhíresült cseppköveit. A teljes túra több mint 40kilométer, amelynek a fele vezet magyar területen.


5. Zempléni Gyümölcs út
A gönci barack a szatmári alma és a Tokaj hegyaljai szőlő előtt tisztelgő 130km-es kerékpáros útvonal, 8-as alakot leírva a Vizsoly - Göncruszka - Gönc – Telkibánya - Hollóháza – Pálháza ; Vilmány - Mogyoróska - Regéci vár - Újhuta - Pálháza - Széphalom - Sátoraljaújhely – Vajdácska – Sárospatak; Sárospatak - Bodrogolaszi - Vámosújfalu - Tolcsva- Komlóska – Újhuta útvonalon halad. Kerekezés közben láthatjuk a pálházai kisvasutat, a hollóházai porcelángyárat, a telkibányai aranyteléreket, a regéci és a sárospataki várat és az idén hungarikummá lett vizsolyi Biblia helyszínét is. Ha megéheznénk, bőséggel fogyaszthatunk e táj jellegzetes gyümölcseiből…


A gyümölcs út megbontása:
Sárga barack tematikus
Vizsoly -S- Vilmány -S- Göncruszka -S- Gönc -P- Gönci patak -P- Telkibánya -P- Kányahegy alatt -P- Hollóháza -S- Füzérkomlós -S- Füzéri eá -S- Filkeháza -S- Pálháza
Zöld szőlő tematikus Sárospatak -Z- Bodrogolaszi -Z- Sárazsadány eá -Z- Vámosújfalu -Z- Tolcsva -Z- Erdőhorváti -Z- Komlóska -P- Újhuta


Piros alma tematikus (piros alma tematikus jel, de zöld kerékpáros – a leírásunknak megfelelő helyi út – az alapjel ) Vilmány -Z- Fony -Z- Mogyoróska -Z- Regéci vár -Z- Középhuta -Z- Újhuta -Z- Pálháza -Z- Vilyvitány eá -Z- Széphalom -Z- Sátoraljaújhely -Z- Alsóberecki -Z- Vajdácska Vajdácska -Z- Cigándi eá -Z- Sárospatak

Forrás: 
Magyar Természetjáró Szövetség