Kalandozás Magyarország legészakibb szegletében 1. rész

Ha április vége.... akkor jöhet egy hosszabb túra! Ez már lassan két évtizedes hagyomány nálunk, Szent-György napja környékén mindig a hegyekben lehet minket találni, kihasználva az ilyenkor általában remek tavaszi időt. Nem volt ez alól kivétel az idei év sem, bár az indulásunk előtti napokban még havazott több helyen az ország magasabban fekvő hegyvidékein. De ez természetesen nem rettentett vissza minket, tehát túrára fel, irány hazánk legészakibb része, a Zempléni-hegység és a Nagy-Milic Natúrpark!

Egy kis térképészkedés: A hegységet hivatalosan -és a turistatérképeken-  Zempléni-hegységnek, de a földtani szakirodalomban -helyesebben- Tokaji-hegységnek nevezik. És pl. a Nagy-Milic földtani -geológiai- szempontból a Szalánci-hegységhez tartozik, de a mai határvonal és az egyszerűség kedvéért a Zempléni-hegységhez soroljuk... És akkor még szóba kerülhetne az Eperjes–Tokaji-hegység is, de inkább ezt most hagyjuk...

A Nagy-Milic hegycsoport látképe, az előtérben Füzér és a Füzéri vár

És hogy miért is számít kisebb kalandnak egy hasonló út? Nem a terepi nehézségek vagy az időjárás miatt, és nem is az időnként a határon átjáró medvék miatt. Nem. Pusztán csak a távolság miatt. Nemrégiben olvastam egy Budapesti természetjáró blogjában, hogy mekkora kaland volt eljutni a Börzsönybe, mert két órát kellett vonatozni, buszozni.... nos akkor egy rövid statisztika a mi utazásunkról: hajnali 5-kor szálltunk fel a vonatra és délután 14.40-kor szálltunk le a buszról Füzéren. Ennyi. És egyébként ebből nem is volt sok várakozás, mind a MÁV mind a VOLÁN járatai korrekt és menetrend szerinti utazást biztosítottak. 

Szállásunk a Koronaőr Vendégház

Szállásunk a Füzéren a Koronaőr Vendégházban volt, amit csak ajánlani tudok mindenkinek, korrekt elhelyezés, jó konyha, igazi falusi vendéglátóhely. Itt hívom fel a kedves olvasók figyelmét arra, hogy a képekre kattintva azok teljes képernyős módban is megtekinthetőek! Ezt most a továbbiakban /a második részben/ különösen érdemes lesz alkalmazni, mert a képek elrendezése miatt azok normál nézetben nem adják ki az elérhető legjobb képminőséget.

Füzér község története egészen a középkorig nyúlik vissza, és szorosan összefonódott a felette koronaként díszelgő, ma már páratlan esztétikai élményt nyújtó várral, mely története során nagy részben királyi vár vagy főúri nagybirtok volt. Az abaúji kővárak közül legkorábban Füzér vára épült fel a tatárjárás, pontosabban 1235 előtt.

Füzéri utcakép

A községben mindent megtalálunk, ha nem vagyunk válogatósak, kisebb bolt, néhány étkezést is biztosító vendégház, posta, tájház, és sok minden más található, elviselhető sűrűségi buszközlekedéssel a környező falvak, városok között. Természetesen most a legnagyobb attrakciója a községnek és az egész környéknek a felújított -újjáépített- Füzéri vár, melyet -részlegesen- az idén húsvétkor adtak át. A várba a felnőtt belépő 1500 ft. Természetesen a vár meglátogatása volt utazásunk egyik fő célja.  Ha a várat Füzér község koronájának nevezzük, akkor a következő úti célunkat hívhatjuk a Nagy-Milic hegycsoport koronájának, ez pedig a szintén újdonságnak számító, a 880 méter magas Kis-Milicen tavaly átadott Károlyi-kilátó.

Volt 3 napunk túrázásra, amiből kettőnél jónak ígérkezett az időjárás, egynél nem. Mivel mi a "tudatos túrázok" közé tartozunk, megtervezzük minden lépésünket előre, de persze aztán ha kell, bármin változtatunk, hiszen erről szól a tervezés, különösen az ilyen túrákon. Viszont legalább van egy vezérvonal, amit lehet követni. Szóval úgy gondoltuk, ha lesz egy esősebb, borúsabb nap, azt töltsük inkább a várban majd, hisz ott félig-meddig eleve fedett helyen leszünk, és a legtöbb időt bent fogjuk tölteni a vár termeiben. Így mivel az első nap ígérkezett a legjobbnak, rögtön el is döntöttük, irány a Kis-Milic és a Károlyi-kilátó. 

Füzérről a országos kék sáv jelzésen indultunk a Kis-Milic irányába. Elhaladunk a Vár-forrás mellett, és végig folyamatos emelkedő szép erdei úton megyünk egyre feljebb. 

Balra fent az úti célunk, a Kis-Milicen lévő Károlyi-kilátó

Az egykor talán szebb napokat is látott Csata-réti erdészház

A Csata-réti erdészháznál megpihenhetünk, hiszen padok, asztalok és tűzrakó hely is van. Innentől kezdve még meredekebbé válik az út, teszünk egy kis kitérőt a kékről egy jelzetlen ösvényen a Kakas-bércre, ahonnan szép kilátás ígérkezik Füzér irányába, és közben már 700 méteres magasságban járunk.

Kakas-bérci panoráma

Innen egyre meredekebb ösvényen visz a kék. A csúcs előtt már lájuk a kilátót, egy jelzetlen csapáson egyszerűen átvágunk az erdőn, nem követve a jelzést, és már ott is vagyunk a Károlyi-kilátónál. 

A Károlyi-kilátó a Kis-Milicen

Pazar kilátás. Kis-Milic, nagy panoráma! Jobbról az utolsó kúpon a Füzéri vár látszik

Füzér és a vár kicsit közelebbről, hála a teleobjektívnek

A kilátó alatti pihenőnél megreggeliztünk a ragyogó napsütésben. Reméljük, hogy még hosszú ideig jó állapotban fog maradni a kilátó, mert remek helyen van, pazar a kilátás, szép az erdő körülötte. Remek ötlet volt az építettőtől -ÉSZAKERDŐ Zrt.- hogy éppen ide tervezték ezt a kilátót. Apropó, a kilátó majdnem a határon van, alig néhány méterre van tőle a határkő. Kaja után gyerünk tovább, irány a Nagy-Milic! Itt az országos kékkel együtt halad a zöld sáv, az északi zöld jelzés, lényegében végig a Magyar-Szlovák határon. És egy kis érdekesség, a néhány nappal ezelőtti havazásból még mindig van itt fent 800 méteres magasságon! 

Szép üde zöld a tavaszi erdő, és bizony néhány centi hó is van

A Nagy-Milic 895 méteres csúcsa.

És mit is illik tudni erről a csúcsról? A Nagy-Milic (szlovákul: Veľký Milič) csúcs az Északi-középhegységben, Magyarország és Szlovákia határán található. Geológiai szempontból a Szalánci-hegységhez tartozik, de az országhatár miatt gyakran inkább a Zempléni-hegységhez sorolják. Ha így nézzük, akkor a Zempléni-hegység legmagasabb hegycsúcsa. A csúcsot jelző kőoszlop pár méterre a határvonaltól, már a szlovák oldalra esik. Nappali határátkelő hely. Magyarországon a 38. /895 méter/ legmagasabb a hegyek listáján. Az Országos Kéktúra egykori keleti végpontja. Innen kb. 500 méterre az országos kék jelzés elindul lefelé a László-tanya irányába, de mi maradunk a zöld sáv - északi zöld - jelzésen.  

Túra közben folyamatosan a határainkat feszegettük.... persze csak képletesen szólva, de szinte végig a határsávban jártunk

Hazánk legészakibb és legelhagyatottabb határátkelője az Oláh-rétnél.  

Az Oláh-réttől még kb. 600 métert mentünk a zöld sáv jelzésen, majd letértünk balra a kék + "mellékútra" ami már teljesen levisz minket Füzérre. 

Tehenek a határon

Egyre közelebb érünk Füzérhez, feltűnik a vár is

A falú közelében már a vár uralja a tájképet

Lényegében kora reggeltől kora délutánig tartott a túra, nagyjából 15 km-es távolság volt, néhány nagyobb, hosszabb emelkedővel, és egy-két rövidebb, meredekebb lejtővel. De összességében kényelmesen teljesíthető, szép kilátásokat, vadregényes erdőket érintő útvonal volt, amely teljes egészében a Nagy-Milic Natúrpark területén található.

A túra térképe:

Térkép

Aki többet is meg szeretne tudni a Nagy-Milic Natúrparkról, annak ajánlom figyelmébe a következő odalt:  Nagy-Milic Natúrpark  

  

Mint ahogy a bejegyzés címe utal rá, folytatás következik, amelyben egy borongós napon körbenézzük majd a szépen felújított Füzéri várat, és egy másik, de már újból szép napos túrán pedig ellátogatunk Pálházára, ahonnan kisvasúton felmegyünk a Kemence-patak völgyében a Rostallói végállomásig.