A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a kék sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2011. július 3., vasárnap

Eladók az erdők egész Románia területén-a készlet erejéig...!

Na igen,csak addig viszik amíg van.Részletekért klikk a címre!
Nálunk is így megy ez,de megnyugtató,hogy az erdő újra telepítések eredménye már 30-60 éven belül :)) látható-érzékelhető lesz!
Remélem nyugdíjas koromban majd ki tudok menni a hegyekbe,hogy megnézzem...

2011. július 1., péntek

Újabb baleset Pádison

Megsérült egy magyar barlangkutató a romániai Bihar-hegységben lévő Pádis-fennsík egyik barlangjában, a hegyi mentők a segítségére siettek, hamarosan hozzálátnak a sérült felszínre hozatalához.
Az illetékes mentőszolgálattól származó információ szerint egy jelenleg Magyarországon élő barlangkutatóról van szó, aki magyar, román és kanadai állampolgársággal rendelkezik.
Pintér István, a Bihar megyei hegyi- és barlangi mentőszolgálat vezetője elmondta: négy-öt fős barlangkutató csoport ment le a barlangba, egyik társukat azonban baleset érte, kificamodott a válla. Társai feljöttek a barlangból, hogy szóljanak a hegyi mentőknek, akik azonnal a helyszínre siettek.
A mentők orvosa leereszkedett a sebesülthöz, aki kétszáz méter mélyen várta a segítséget. Az orvos visszahelyezte a kificamodott testrészt, a barlangkutató már jó állapotban van, evett is, aludt is - mondta Pintér István.
Most újabb mentőcsoportot várnak a helyszínre, nem lesz könnyű felhozni a felszínre a barlangkutatót. A művelet azért lesz nehéz, mert a barlang rendkívül szűk, a mentésben részt vevő személyeket időnként váltani kell, fárasztó lesz a munkájuk - mondta Pintér István.
Krónika.ro 2011.07.01.

És a sikeres folytatás később:

Magyarországi barlangász balesete Pádison
2011. július 05. kedd, 15:27
A Bihar Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat szóvivője Marin Adrian közleményt juttatott el lapunkhoz a múlt héten, Pádison történt barlangi balesettel kapcsolatban:
Június 30-án 4 magyarországi barlangász indult útnak felfedezni és feltérképezni a Pádis fennsíkon található R2 jelzésű barlangot. Délelőtt 11 órakor léptek a barlangba és körülbelül 2 óra leforgása alatt már 200 méter mélységben voltak tengerszint alatt. 13 óra magasságában az egyik barlangász, (S.I. 45 éves) megcsúszott és kificamodott a válla, ami nem túl súlyos baleset, de annál fájdalmasabb. A barlangász így már nem tudta folytatni az utat, ezért társai kialakítottak egy meleg helyet, ahol meghúzhatta magát az egyik társával, másik két társa pedig a felszínre jött segítséget kérni.
A Bihar Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat két tagja 30 perc alatt a helyszínre ért. Az egyik, aki orvosi képesítéssel is rendelkezik leereszkedett a barlangba, hogy felmérje a sérült egészségi állapotát, míg a felszínen maradt társa elkezdte a mentőakció megszervezését. Értesítette a SMURD roham-mentőszolgálatot a történtekről és közben erősítést kért a Bihar Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálattól, akik segítségére siettek még a Kolozsvári és Aradi Barlangi mentőszolgálat munkatársai is. Természetesen a Magyarországi barlangi mentőszolgálat is felajánlotta segítségét, amit el is fogadtak az itteniek. A keskeny, fűggőleges járatban a helyszűke miatt hordágyon nem hozhatták fel a sérültet, ami jelentősen megnehezítette a mentést. A barlangászok speciális kötélpályákat építettek ki, hogy ki tudják emelni balesetet szenvedett társukat, és mindvégig rádiótelefonon tartották a kapcsolatot a felszínen lévő kollégákkal. Pénteken, délután hat előtt pár perccel a sérült a saját lábán lépett ki a barlangból, ahol a gyorsmentő szolgálat munkatársai megvizsgálták és ellátták a sérüléseit. Az egész mentési akció 28 óra alatt zajlott le és a lebonyolításában összesen 49 személy vett részt. 
P.T.
forrás: padis.hu


Nem lesz hotel a Pádison?

Felfüggesztette a törvényszék a Pádis-fennsíkra tervezett beruházások megkezdését, amíg a terület jogi helyzete nem tisztázódik – jelentette be tegnap Mihai Togor, az Erdélyi-szigethegység Regionális Ökológiai Felügyelőközpontjának elnöke.
Mint arról beszámoltunk, a környezetvédő szervezet a kolozsvári törvényszéken támadta meg a Bihar megyei Bondoraszó (Budureasa) község önkormányzatának azon határozatát, amelylyel a Bihar-hegység egyik népszerű kirándulóhelyének, a Pádis-fennsíknak jó részét kültelekből beltelekké nyilvánította, szabad utat adva az ott tervezett szálloda- és étteremépítéseknek. A fennsík legnagyobb részét egy magáncég, a külföldi tőkéjű Pádisi Turisztika, Hotel és Étterem Társaság birtokolja, amely telekcserék útján jutott az ingatlanhoz, és az utóbbi években több parcellát el is adott belőle más befektetőknek, jómaga pedig háromezer férőhelyes, 3–5 csillagos hotel- és üdülőkomplexumot tervezett építeni oda. Az érintett 85 hektáros terület azonban, amely az Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Park részét képezi, az ott élő őshonos állat- és növényfajok miatt, illetve egy 2003-as kormányrendelet alapján védett, emiatt egyáltalán nem volna szabad építkezési engedélyt kiadni rá. A kolozsvári törvényszék most úgy döntött, amíg a helyzetet nem tisztázzák, nem építkezhet senki a fennsíkra.
Szerző(k): Nagy Orsolya Krónika.ro 2011.06.10.

2011. június 29., szerda

A villámcsapás elkerülésének lehetőségei

Csak két utca volt köztünk, ezt az ablakból fotóztam  
Néhány jó tanács,hogy elkerülhessük a baleseteket:

• Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat,
hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként
működnek).
• Ne álljunk egyedülálló magas fa alá!
• Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal
hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási
lehetőség).
• Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat
(kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
• Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday
kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a
fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
• Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis
odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
• Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
• Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a
bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra
lehetünk.
• Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága
legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság
pedig legalább egy testhossz.
• Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton
érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag
szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
• Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük
testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő
(gyenge) Faraday-kalitkaként működik.
• Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete
nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati
tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem
szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint
fontos használati eszközök.A kisülési hely távolságát megközelítőleg 
megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük:
a másodpercek számát megszorozzuk 330 m.-el.
Felettünk zajlik az égiháború...
Ha megvizsgálunk egy átlagos terep felszínét, és a felhők kapcsolódását, azt találjuk, hogy ahol a fa kimagaslik a környezetéből (és a felhő éppen ott púposodik), ott az elektromos mező jobban koncentrálódik. Minél közelebb vannak a terep és a felhő egymáshoz, annál erősebb lesz az elektromos feszültség. Minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb lesz a valószínűsége annak, hogy az elektronok leáramlanak a földre. 
A közelgő veszélyre leginkább a felhők aljából a föld felszínére lehúzódó sávok hívják fel a figyelmet. Ne feledjük, hogy ha a felhő akár 10 km-re is van tőlünk, a vihar villámai akkor is elérhetnek minket. A sötét felhők azt kell, hogy jelentsék számunkra, hogy veszélyes helyzetben vagyunk.
A vihart abban az estben tekinthetjük veszélyesnek, ha a villámlás és a mennydörgés között kevesebb, mint 6-15 másodperc telik el. Ez azt jelenti, hogy a villám kevesebb, mint 2-5 km-re tőlünk csapott le.
Ha a vihar 5 perc elteltével korábbi távolságának felével közelebb kerül hozzánk, az azt jelenti, hogy nagyon gyorsan mozog. Ebben az esetben rendkívül fontos, hogy amilyen hamar csak lehetséges, megfelelő menedéket találjunk.
Délutáni fényjáték

2011. június 28., kedd

2005-2009 környékén készült vegyes képek itt!


Ha többet akarsz látni klikk a címre!


A képek kis méretűek,nem lehet nagyítani.


Barlangszállások,sátorozások,és néhány bringás fotó.
A helyszín:  Bükk-Mátra-Bakony



Íme néhány ízelítőnek!