A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a kék sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2015. november 2., hétfő

Az őszi Mátra szépségei

Október végén sikerült néhány napra eljutni a Mátrába, ami egyrészt öröm, másrészt nem, mert nem ez volt betervezve, mondhatni ez csak egy kényszerűségből létrejött túra... mert menni muszáj....

De ha már így esett, megpróbáltuk a legjobbat kihozni belőle. Szállásunk a már megszokott és bevált helyünkön, Mátrafüreden volt a Feketerigó panzióban. Innen busszal és gyalog mentünk Galyatetőre, Mátraszentlászlóra, Kékestetőre, Parádra, Markazra, Kisnánára.... Szóval szétnéztünk néhány helyen. Az első nap délutánján elugrottunk Sástóra, megnéztük a tavat /Sástó/,  amely hazánk legmagasabban fekvő tava. Innen felmentünk a kilátóba is, és örömmel láttuk, mennyit fejlődött a kemping amióta utoljára jártunk benne már több mint 15 éve. Kevesen tudják, hogy Sástó jellegzetes sárga kilátója kalandos úton érkezett végleges helyére. Romániából utazott Magyarországra, a Szeged melletti Algyőre, ahol olajfúró toronyként szándékozták munkába állítani, de a hazai szabványoknak nem felelt meg. Egy remek ötlet alapján 1973-ban került tovább Sástóra, hogy kis átalakítással a turisták nagy örömére kilátóként üzemeljen. 
Bővebben a kilátóról itt: A Sástói kilátó

Gyöngyösről kisvonattal mentünk fel Mátrafüredre
A Sástó
Délutáni fények a tónál
Az 53 méter magas Sástói kilátó
Alattunk Sástó, szemben a Kékestető, jobbra lent a Visontai erőmű
Aztán később, már estefelé, csináltam néhány hosszúzáridős képet a Bene-pataknál. Egy tipp a fotósoknak: Ha nem rendelkezel megfelelő ND szűrővel az objektívedhez, és van rá lehetőséged, egyszerűen várd meg amíg már elkezd sötétedni, vagy menj ki kora reggel, így fényszegény körülmények között elérheted a szükséges 1-2 másodpercnél is hosszabb záridőt. Bár az arra járók furcsán néztek rám, nem értve azt, hogy ugyan miféle ökörség, hogy valaki fény nélkül fényképez..... Hát ilyen. 
A Bene-patak
Itt a végeredmény
Másnap terveztük az utat a Kékestetőre és egy darabig a Mátrabéc túra útvonalára. Hajnalban viszont láttam, hogy  nem igazán lesz ahhoz jó az idő, hogy a gerincről nézelődjünk, amire egyébként remek lehetőséget adna az útvonal, ezért rögtön változtattunk a terven, nem megyünk 700 méternél magasabbra aznap.... Irány Parádfürdő, az Ilona-völgy, az Ilona-völgyi vízesés. Tehát átbuszoztunk Parádfürdőre, s onnan elkezdtük utunkat a festői Ilona-völgy felé. Lényegében Markazig a zöld jelzéseken haladunk, zöld sáv és a Markazi várhoz a zöld rom jelzést követve. A túra nem megerőltető, egy 16 kilométeres erdei séta.  A Szent István forrástól az Ilona-völgy vadregényesebb arcát mutatja. A patak medrét követve szintén elérkezünk a völgy mélyén megbúvó természeti csodához, az Ilona-vízeséshez.  Az Ilona-völgyről bővebben itt: Parád
Parádfürdő, a "Rákóczi fa". A legenda szerint 1710-ben II. Rákóczi Ferenc a Felvidékre tartva e fához kötötte lovát. A fa törzsének kerülete 9,5 méter, lombkoronája teljes pompájában 40 méter volt.
A Szent István csevice kút és a pihenőhely. A forrás vize természetes szénsavat tartalmaz, minőségét rendszeresen ellenőrzik a szakemberek. Feltétlenül kóstoljuk meg a különleges ízű csevicét, Parád egyik jellegzetességét!
Épült néhány új esőbeálló is a környéken. Mellette kis tábla hirdeti: "A szemét azé, aki hozta! Vidd haza a szemetedet!"
Vadregényes vidék az Ilona-völgy
A vízesés, mely nagyjából 10 métert zuhan, ezzel hazánk legmagasabb természetes vízesése.
Kicsit közelebbről is
És itt már távozóban, fentről
A vízeséstől kis kaptató következik a Markazi kapuig, ahol is az erdészeti és a gyalogos és a kerékpáros turistautak találkoznak. Onnan egy jól követhető ösvényen jutunk el a Markazi várhoz, amely hazánk legszebb fekvésű és legszebb kilátást nyújtó várromjainak egyike. A várat feltehetően az Aba-nemzetség Kompolthy-ágából származó II. Kompolt Pál nevű fia építtette az 1270-80-as években. Oklevelekből ismert első ura Kompolti Imre, a későbbi siroki várnagy volt (XIV. század első fele), fénykorát az 1200-as évek végétől 1421-ig élte.
A Markazi kapu, amely természetesen nem egy díszes Székelykapu, pusztán a vadkerítésen való átjutást segítette
Útban a Markazi várhoz, remek színekben pompázik az őszi Mátra
A Markazi vár nyugati fala
Egy kis fényfürdő az őszi nap lemenő sugarainál
Szerintem hazánk egyik legszebb fekvésű várromja a Markazi
 A várról bővebben itt: Markaz

Harmadik napra maradt a "gerinctúra".... Irány fel a Kékestetőre busszal, aztán kényelmesen lefelé, na nem mindig, de többet mint fel.... Persze a hegység jellegéből adódóan akadt azért egy kis mászni való így is. A Mátrabérc Teljesítménytúrát -melynek keleti részéből kapunk most kis ízelítőt- 1987 óta szervezi a Hanák Kolos Turistaegyesület. Útvonala a Mátra fő gerincén vezet, 99%-ban erdei utakon. Kelet-nyugati irányban végighalad az egész hegységen. A hosszú távot magyarországi viszonylatban nagy szintemelkedés nehezíti. De mint ahogy már fentebb írtam is, mi ennek csak egy részletét járjuk most be, főképp a kilátások miatt, s azt is jórészt lejtmenetben, tehát senkit se rettentsen meg ez a bárkinek ajánlható 17 kilométeres út. Az őszi erdő gyönyörű színekkel örvendeztetett meg minket, jól tettük, hogy egy nappal elhalasztottuk ezt a túrát. Kékestető, Sas-kő, Disznó-kő, Markazi kapu, Hármashatár, Nagy-Szár-hegy, Cserepes-tető,  Oroszlánvár,  Domoszlói kapu,  Jagus... ezt végig a Mátrabérc és az országos kék útvonalán. És egy újdonság! Május közepétől eddig nem látott jelzésekkel találkozhatsz az Északi-középhegységben a Magyar Természetjáró Szövetség jóvoltából. A színes jelöléseket követve új tematika szerint járhatod be kedvenc helyszíneidet, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység térségét. Ennek egyikén, a "Mátra bércein" elnevezésűn járhat, aki ezt az utat választja. Az új jelzés:  
Aztán a Jagus után lefelé Kisnánára a Csurgó-kútig a kék kör forrás jelzésén, s onnan a faluig a sárga jelzésen.
Az ország tetején, Kékestetőn. Azért megérdemelne egy szebb emlékhelyet is
Az Erzsébet-szikla őszi színbe öltözve
Kilátás a Sas-kő oldalából
A Sas-kő és a csúcsán a világháborús emlékmű
Reggeli kilátás a Sas-kőről keleti irányba. Egy kis köd, egy kis pára. Egy kis vörös, egy kis sárga....
Továbbmenve a Disznó-kőre érkezünk, innen is szép a kilátás!
Ismét egy új pihenőhelyet találtunk a Hármashatárnál is
Pazar kilátás nyugat felé a Nagy-Szár-hegy oldalából
Emelkedő az Oroszlánvár oldalában
Az Oroszlánvár
Recsktől délre, mélyen a Mátrában egy 604 méter magas hegycsúcson található a vár maradványa. Az országos kéktúra is átvezet rajta. Az Aba nemzettségből származó Kompolti Kázmér építtette IV. Béla parancsára. A várat először egy 1325-ös okmányban említik. A sáncokkal körülvett vár Eger 1552-es ostroma idején pusztult el. Az Oroszlánvárról bővebben itt: Oroszlánvár

Kilátás a Jagusról nyugat felé. A távolban látszik a Kékesi torony, onnan indultunk
Harangvirág
A Csurgó-kút
És a nap befejezéseként beugrottunk a Kisnánai várba is
A várudvar

"A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát." 
Forrás és a várról bővebben itt: Kisnána

Az utolsó napra maradt a Galyatetői turistacentrum újdonsága, a Péter-hegyesén álló, felújított kilátó /Galya-kilátó/ meglátogatása. Ahonnan azért még átruccantunk Mátraszentlászlóra a Vörös-kő kilátóhoz.
A Turistacentrum
Egy kis történelem:
"Galyatető első megnevezett épülete a Samassa egri bíboros érsekről elnevezett menedékház volt (1894). A nyitott épület a fáradt turistáknak pihenő és éjjeli szállást nyújtott, az évszázadok folyamán azonban a tetejét eltüzelték, köveit széthordták. Később jött egy új nemzedék, A Magyar Hegymászók Egyesülete, akik 1921-24 között a Nagy Galya ormán, az egri érsekségtől 30 évre bérelt területen terméskőből megépítették az „Egyetemiek menedékházát”. Az épület mellett tartalék famenedékház, kilátó, és 3 síugrósánc is volt. Emellett a Posta-, távbeszélő-, és távíró- ügynökség, a Meteorológiai Intézet észlelő állomása, és az Országos Mentőállomás 1. számú állomása kapott itt helyet.
A menedékházban 2 nagy étterem, klubszoba, könyvtár (!) is működött. Emellett volt gondnoki szoba, postahivatal és 6 hálóterem, 57 ággyal. Tartalék fekvőhelyből 40-et találtak itt a turisták. Izgalmas hegyvidéki élet folyt itt, a konyha folyamatosan üzemelt, síversenyeket rendeztek, a menedékház tanfolyamoknak, iskolai kirándulásoknak is helyet adott. Mindent összevetve az Egyetemiek menedékháza európai szintű, az alpesi és tátrai házakkal vetekedő épület volt. Akkoriban a Galyatető környéki útjelzéseket az MHE tagjai tartották karban, valamint tevékeny alpin szakirodalmi működést is folytattak. Körükből került ki a Turistaság és Alpinizmus szerkesztőgárdája, és a munkatársak jelentős része."  Forrás és bővebben itt: Galyatető
Kilátás a Péter-hegyeséről nyugatra. Igazán szép az őszi Mátra innen, ebből az újszerű perspektívából!
Kilátás kelet felé, sajnos erre párásabb, és a nap is bezavar kicsit
Hát igen.... mintha a felhők között úsznánk mi magunk is....
Kilátás dél felé
És íme, maga a torony! Jól látszik a toldás, aminek hála, most igazi kilátásban lehet részünk
Az 1939-ben átadott kilátót körbevevő fák az évek múltával jelentősen túlnőttek az építmény kilátószintjén, ezért 2015-ben újabb 13 métert toldottak hozzá, s ezáltal már 30 méter magasra nőtt...
Mátraszentlászló felett járunk, a Vörös-kői kilátóban. A távolban a Galyatető
És kicsit közelebbről is.... Bár a távolság így is közel 3 kilométer

Aki teheti, így késő ősszel menjen el valamelyik hazai hegységünkbe, mert még biztosan hasonló szépségeket fog találni!!!  

12 megjegyzés :

  1. Nagyon szép képeket készítettél gyönyörű idöt fogtatok ki csodálatos ez az évszak

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Az egyik legszebb évszak az ősz, ez így van!

      Törlés
  2. Két napja mi is járjuk az utunkat..gyönyörü ősz van..hajrá..:)..Képek a FB oldalamon!

    VálaszTörlés
  3. Válaszok
    1. Köszönöm! Szép volt minden, nem volt nehéz néhány jó képet kattintani....

      Törlés
  4. Öröm volt nézegetni a csudaszép képeket ! Köszönöm ! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Rég jártál itt....!

      Törlés
  5. Gyönyörű képek!Sokat meggyalogoltam már, de megunni nem tudom!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Nem is lehet megunni, hiszen a természet mindig tartogat nekünk valami kis csodát!

      Törlés

Ha van hozzáfűzni valód, vagy ha a véleményedet
szeretnéd leírni a blogról, akkor azt itt megteheted!
Nincs szóellenőrzés, kódbeírás!!