A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a kék sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2014. június 29., vasárnap

Villámlátogatás a Bükk tetejére...

Már régebb óta terveztünk Krisztián barátommal egy rövid kis túrát a Bükkbe, ahol is kirohanunk valami jó helyre, ott alszunk /bár végül is csak ott éjszakáztunk, nem mindegy!!/ és másnap már hajnalban lesietünk a hegyről. Ja, és közben természetesen fotózunk is. Így lényegében 24 órán belül csinálhatunk egy tartalmas és izgalmasnak mondható éjszakán átnyúló túrát.

2014.06.27.
Hát ez most sikerült is. 
Én hajnalban végeztem a munkából, két részletben aludtam 1-1 órát. De sebaj, irány a Bükk!
Miskolcon találkozunk, buszozás, célunk a Garadna völgy. A Szövetség-forrástól indulunk, Jávorkút, Nagy-mező, Három-kő az útvonal. Viszonylag jó tempóban megyünk, nekem legalábbis az, Krisztián könnyebben veszi az akadályokat, hiába ő sportos alkat, s hát van köztünk jó néhány év korkülönbség is... 

Gyalogos túrázókkal igazából nem is találkozunk, csak néhány bringással... Furcsa ez, hisz remek az idő és péntek délután van... nyakunkon a hétvége. De mégis, elég kihalt minden.
Hamar, nagyjából 4 óra alatt felérünk a Három-kőre. Szép a látvány, pompás az idő, bár útközben nem sokat fotózunk, de már mindketten láttuk ezt az utat is számtalanszor. Így csak szemmel élvezzük a látványt, most elég az is. 
A Három-kő. Talán elővehetnénk a fotómasinákat... Itt éjszakázunk, ez lesz az erkélyünk....
Késő délutáni fények. 900 méteres magasságban vagyunk, alattunk 400-700 méteres dombok, hegyek.
Krisztián a Tarkő felé tájolja magát, no meg a gépét
Az utolsó fények... Munkában a természetfotós. 
Hangulatos színekben. Előttünk jobbra a Tar-kő, a háttérben a messzeségben a Mátra látszik
Ezek a képek már 20.30 körül készültek. Kicsomagoltuk a hálózsákokat, és jöhet az éjszaka!
Jött is, csak az álom nem jött a szemünkre... Ezért írtam az elején, hogy kint éjszakázunk és nem kint alszunk... Éjfél előtt annyira szépek voltak a csillagok, hogy muszáj volt felkelni a hálózsákokból és nekiállni az eget a csillagokat a fotózni... Asztrofotózás, persze Krisztián tükrös gépével, ami megfelel az ilyen feladatokhoz. 
A képen látható egy kis meteor, szerencsés pillanatok!! Gutter Krisztián képei!
Csillagköd.... remek fotó!! Mi Krisztiánnal legalábbis örültünk ezeknek a képeknek, hisz még sosem sikerült ilyesmit fotóznunk!!
Alattunk Felsőtárkány és Eger fényei látszanak. Hát nem alszunk, de nem is bánjuk ilyen látvány mellet...!
Na, szóval így nem aludtunk kint a Három-kő tetején.... Mondjuk én két óra után megfeküdtem, és nagyjából másfél órát aludtam is. Egyébként hajnalban mindössze +6 'C volt...   

2014.06.28.
Szóval korán keltünk, összepakoltunk és irány Bánkút! Gondoltuk, hátha látunk szép párás töbröket a Nagy-mező környékén. De nem, vagyis csak minimális volt a pára, le sem fotóztuk, pedig lehetett volna valami látványos a dolog. De ez most nem jött össze. Bánkútról letrappoltunk Ómassa felé s onnan a régi úton a Garadna-völgybe. Ott reggeliztem, mosakodtam, összeszedtem magam és indultam haza. Krisztiánt elküldtem az előző busszal, hisz ő mindjárt otthon van, minek ücsörögjön itt... 
Hajnali fények a Bükk-fennsíkon
És még néhány kép a túráról.



Jól sikerült kis túra volt, már meg is beszéltük, mihamarabb megejtjük a következőt...  

2 megjegyzés :

  1. Hát legközelebb vigyetek engem is....húú de szép látványban volt részetek...ez igen..és maga a feeling is csodás lehetettGratula..Lám..igy pikk-pakk vannak a legjobb túrák..:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rendben Márta, gyere! De csak az időtartam volt pikk-pakk, villámgyors ám! Szervezés és tervezés előzte meg a túrát, sőt még a hegyen is válogattunk a lehetőségekből, hiszen Krisztiánnal mindketten jól ismerjük a Bükk hegység útjait... Szóval maga a túra az rendesen ki volt találva, nem csak úgy jött...

      Törlés

Ha van hozzáfűzni valód, vagy ha a véleményedet
szeretnéd leírni a blogról, akkor azt itt megteheted!
Nincs szóellenőrzés, kódbeírás!!