A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a kék sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2013. december 28., szombat

Ünnepi gondolatok - másképp...


Wass Albert: Te és a világ

GAZDAGSÁG ÉS SZEGÉNYSÉG

"Nincs vagyonod? Nincs házad, telked, értékes tárgyaid? Nincs pénzed? A rigónak sincsen.
Mégis ő a legvidámabb teremtés.

Igaz, neki nem kell cipő és nem kell ruha. Ételért sem fizet, csak füttyel. Lakásért sem
fizet. Fiait ingyen tanítja az erdő. A rigónak könnyű, mondod, és igazad van. A rigónak valóban
könnyű. Ő ma is úgy él, ahogy Isten annak idején elindította az első rigót. Mi nem úgy élünk.
Az első ember nem tudta még, mi a vagyon. És hiszem, hogy boldog volt mégis.
Pedig az első ember nehezen élt. Gondold csak el. Bunkóval védekezett a vadállatok ellen.
Bőrüket maga húzta le, maga készített ruhát és lábbelit belőlük. Barlangban lakott és mohán
aludt. Nem volt villanyvilágítása. Semmije sem volt. Mégis, azt hiszem, szerette az életet.
Örvendett a szélnek és a napnak. A levegőnek. Annak, hogy egészséges, és ha fáradt volt,
annak, hogy lefekhet a mohára pihenni. Örvendett az izmainak és mosolygott, ha pillangó
szállt előtte. Ha gyümölcsökkel megrakodva tért haza összkomfort nélküli barlangjába, ha
bunkója egy vadat leütött: gazdagnak érezte magát.
És mert gazdagnak érezte magát, gazdag is volt.

Erről eszembe jut, hogy ismertem embereket, akik palotában laktak, naponta új ruhát
vehettek magukra, azt ettek, ami eszükbe jutott, halomban állt körülöttük a vagyon, gyáraik
voltak és bankbetétjeik és mégis folyamatosan töprengtek, törték a fejüket, beleőszültek a
gondba, mert mindenáron azt akarták, hogy még többjük legyen. Voltak ugyanis emberek,
akiknek még több gyáruk volt és még több bankbetétjük. Szegényeknek érezték magukat azok
mellett, és mivel szegényeknek érezték magukat, szegények is voltak.
Pedig mondom, palotában laktak. Sokkal több szobában, mint amennyit egyáltalán
használni tudtak volna. Villanyvilágításuk volt és fürdőszobájuk, nem is egy. Nem zárták le
soha a villanyukat és a fürdőszobában bármikor folyt a meleg víz, csak meg kellett nyitni egy
csapot. Télen központi fűtés őrizte az egyforma meleget és nem volt soha szénhiány. Rádiójuk
volt és gramofonjuk, rengeteg sok lemezzel. Ebédlőben ettek, finom porcelánon, ezüst
evőeszközzel. Cselédek szolgálták ki őket. Nem kellett se fát vágjanak, se vizet hordjanak, se
edényt mosogassanak, se főzzenek, se seperjenek, se cipőt takarítsanak: mindezt
megcsinálták helyettük mások. Olyan ruhába öltöztek, amilyenbe jólesett. Az utcákon, ahol
jártak, tele voltak a boltok kirakatai mindenféle szép holmival és minden eladó volt. Minden
boltba bemehettek és mindent megvásárolhattak, ami csak szemüknek megtetszett. Amikor
eszükbe jutott, elmehettek a színházakba és a hangversenyekre. Kényelmes autók röpítették
őket és utazhattak és nem kellett soha, sehol sorba álljanak.
Mégis szegények voltak. Nem értek rá örvendeni a napfénynek, a víznek, a levegőnek, a
virágoknak, az ételnek. Nem értek rá egyszerűen, mert éjjel-nappal gondok között futkostak,
hogy miképpen szerezhetnének még több pénzt. Mert ami volt, azt kevésnek érezték.
És amit az ember kevésnek érez, az valóban kevés is.

Gazdag akarsz lenni? Gondolj a rigóra és az ősemberre. Gondolj arra, hogy meztelenül
jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a
Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul
másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik
benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit
otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával,
cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek,
a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. 
Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény.

Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. 
Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni!

Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója,
madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Sajnos, embere is van.
Igyekezz kevesebbet törődni velük és többet azzal, ami még a világ szépségéből
csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is.
Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz.
S mert élsz: gazdag lehetsz."

4 megjegyzés :

  1. Köszönöm Zsolt..ugy látszik megirtad helyettem is..BOLDOG ÚJ ÉVET KIVÁNOK!..és aludj a mohán,örvendezzél a csillagoknak,a napfénynek,..én is ezt teszem..járd az ösvényeket.és soha ne elégedj meg..mindig keress természetbeli kincseket,soha ne feledd el ki vagy!..MEGIRTAD!..és köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is köszönöm Márta! Hasonló jókat kívánunk nektek is!
      Üdvözlettel:
      Zsolt és Tünde

      Törlés
  2. Hátha lassan megfogannak ezek a gondolatok minél több ember fejében és táptalajba jutnak.
    Boldog új évet!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnos eléggé lehangoló a helyzet ebből a szempontból is...
      Boldog új évet!

      Törlés

Ha van hozzáfűzni valód, vagy ha a véleményedet
szeretnéd leírni a blogról, akkor azt itt megteheted!
Nincs szóellenőrzés, kódbeírás!!