A bükki "gejzírek" nyomában

Az idei év tavaszán kicsit talán több eső esett mint általában, de lényegében nem volt semmi rendkívüli. Tavaszi szél vizet áraszt, áradnak hát a folyók és patakok, így volt ez máskor is, más években is. De érdekes módon a különböző médiák éppen most, 2016 tavaszán nagyon felkapták a helytelenül "bükki gejzírek"-ként is emlegetett időszakos forrásokat. Megpróbálom hát megmutatni, hogy miben is rejlik ezeknek a vizeknek a rendkívülisége!

Érdekes, mert amikor tényleg igazán nagy vizek voltak, nem parádéztak ennyire körülötte a kirándulók és a fotósok sem. Persze ez csak az én szubjektív meglátásom. Viszont ezt a gondolatot továbbfűzve elhatároztam -mivel birtokában vagyok a megfelelő anyagoknak- készítek egy részletes összeállítást ezekről a kétségtelenül érdekes, hazánkban egyedülálló látványt és élményt nyújtó forrásokról. Viszont nem a mostani állapotot fogom megmutatni - jó, lesz majd az is....- hanem inkább kicsit visszamegyek az időben. 2010, 2013, mert akkor nagyobb vízhozammal működtek ezek a források, mint most. 

A fotókról. 2010-ben nem fényképezőgéppel fotóztunk a forrásoknál, hanem csak egy mobiltelefonnal, ezért a képek minőségénél ezt kérem figyelembe venni! 2013-ból pedig inkább videókat mutatok... És nem csak a vizekről, mert a végén fogunk egy kicsit vonatozni is ám!     

A Bükk mészkőfennsíkjának déli pereme alatt, 450-500 méteres tengerszint feletti magasságban négy időszakos karsztforrás is ered (az Imó-kő, Fekete-len, Vöröskő-alsó és felső forrás), melyek a Bükki Nemzeti Park területének legérdekesebb jelenségei közé tartoznak, és mint ilyenek, kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi értékek is, ezek talán legismertebb tagja a vöröskői-alsó- forrás.

Vöröskő-alsó-forrás, 2016 február vége.... Nagy a nyomás, a terhelés a természeten, hiszen tömegek érkeztek a forráshoz. Fotó: Nagy Zoltán - TúráZoo

Ezek a források az agyagpalába zárt, viszonylag kis felszíni kőkibúvású mészkőrögök déli peremén, a mészkő és a vízzáró agyagpala határán találhatók. A mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-40%-a szivárog be a mészkő résrendszerébe és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A beszivárgó víz rövidebb-hosszabb felszín alatti tartózkodás után különféle karsztforrásokban lép ismét felszínre, melyek zöme a hegységperemen található. Közülük különösen ismertek a dél-bükki időszakos karsztforrások (Imó-kő-, Fekete-len-, Vöröskő-alsó-, Vöröskő-felső-forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. A források aktivitásának a száma és időtartama tehát a fennsíki vízgyűjtőterületen beszivárgó csapadékmennyiségtől függ, a rövid idő alatt beszivárgó jelentősebb vízmennyiség hatására aktiválódnak. A vöröskői-alsó-forrás látványos vízsugarát annak köszönheti, hogy a korábbi természetes forrástóban buzgárszerűen feltörő víz környezetét az 1970-es években olyan módon építették ki, hogy a víz csak egy felfelé mutató szűk nyíláson át távozhasson, tehát az lényegében mesterségesen kialakított jelenség.

Vöröskő-alsó-forrás, amikor csend van....2016.02.27. Gutter Krisztián barátom fotója

Leggyakrabban tavasszal (március-április), majd késő ősszel (október-november) legritkább a kora nyári, nyári működés. Az imó-kői-forrás működése a vöröskőinél ritkábban figyelhető meg. Vize az Imó-kő alatti forrásbarlangból természetes módon, nagyobb vízhozam esetén dübörögve tör elő, miután barlangját már teljesen kitöltötte. A vöröskői-felső-forrás csak rövid ideig (3-4 hétig) működik, míg az alsó, látványosabb forrás akár 4-6 hónapig is adhat vizet. Először az alsó forrás indul meg, ezt éri el leghamarabb az emelkedő karsztvíz. A legerősebb működés idején akár 1,5-2 méter magasra is törhet ki belőle a víz, egyedülálló látványként szolgálva az ide látogató természetjáróknak. Nagyon csapadékos években esetleg előfordul, hogy nyáron is ontják magukból a vizet, de az utóbbi évekre inkább az volt a jellemző, hogy be sem indultak. 

Csak érdekességképp az időszakos karsztforrások néhány vízhozam-maximuma:

Imó-kői-forrás 1970. április 12.  13.200 l/perc

Vöröskői-alsó-forrás 1970. március 31.  9.000 l/perc

Vöröskői-felső-forrás 1970. április 12.  6.600 l/perc

Fekete-leni-forrás 1967. április 15.  2.700 l/perc

Megközelítésük:

A Vöröskő-forráshoz Felsőtárkány felől legkényelmesebben a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút igénybevételével juthatunk el /Közlekedik: 2016.03.12 - 2016.10.30. Szabad- és munkaszüneti napokon, 2016.06.29 - 2016.08.28. Szerdán, csütörtökön és pénteken is!/ a Stimecz ház végállomásig vonatozva, majd onnan a Vöröskő-völgyben a tanösvényt egy darabig és patakot végig követve,  gyalog közelíthető meg a forrás, így innen 2.7 km és kb. 180 m szintkülönbség a völgyben felfelé. A tanösvény amikor felkanyarodik a jobb oldali hegyre, balra a patakon átkelve, jelzetlen gyalogúton (a régi vasút nyomvonalán) lehet megközelíteni a forrást. Az erdészet által kialakított és fenntartott tanösvény bemutatja a vidék kőzeteit, növény- és állatvilágát. A forrás helye jól felismerhető: a számottevő víznyomás miatt nagy méretű kibetonozott részen tör a felszínre a víz. Tehát ebben a változatban szinte bárkinek ajánlható a túra. Kerékpárral a vasúttal párhuzamos úton juthatunk fel a forrás alá: Egeres-völgy Varróház vasúti megálló előtt /parkolási lehetőség autósoknak/ kell kereszteznünk a vasutat egy sorompóval lezárt erdészeti úton, majd a Stimecz ház végállomásnál a Vöröskő-völgyében kell feltekerni. Gyalogosan a kék sáv és kék kereszt túraútvonalakon kell Felsőtárkányból a Stimecz házig eljutni, onnan pedig mint ahogy fentebb is említettem, a Vöröskő-völgyben érhető el a forrás, követve a patakot. Így Felsőtárkányból gyalog vagy kerékpárral 8-10 km.-t kell megtennünk.

Az Imó-kő napjainkban. 2016.02.27. Gutter Krisztián fotóján remekül megfigyelhetjük az egész sziklát

Az Imó-kőhöz is eljuthatunk felhasználva a fent említett útvonalat a Stimecz házig, ahonnan is a "Bükki kéken" gyalog továbbhaladva könnyen eljutunk a Samassa házig. Innen egy rövid kaptató után lefelé visz az utunk a Lök-völgybe /Stimecz háztól összesen kb. 4 km/, ahol balra a fennsík irányába fordulva a kék kör /van tanösvény jelzés is/ jelzésen a patakot felfelé követve nagyjából 600 métert megtéve elérjük az imó-kői időszakos forrás barlangjának száját. Másik verzió, ha a Tamás-kútjáig /Kis-Som-forrás/ busszal /Figyelem! Ez a buszjárat Eger és Miskolc között hétköznapokon nem közlekedik, pontos információkért forduljanak az üzemeltető KMKK-hoz  !/ vagy autóval jövünk, s onnan a "Bükki kéken" 2 km-t megtéve /közben esetleg láthatjuk a Fekete-len forrást is/ elérjük a kék kör /van tanösvény jelzés is/  jelzést, amin jobbra felfelé, az imént már leírt úton elérjük az Imó-kőt. Remélem sikerül sokaknak felhívnom a figyelmét ezekre a hazai viszonylatban rendkívüli jelenségekre, természeti csodákra, itt az ideje, túrára fel!

1. pont Tamás-kútja. 2. pont Imó-kő. 3.pont Stimecz ház. 4.pont Vöröskő-alsó-forrás

És egy kis történelem.... 2010.05.20.  2 méteres magasságon a Vöröskő-alsó-forrás

Egy vicces figura.....

2010 május.... Vöröskő-felső-forrás..... ahogy ritkán látják.

2010. május  Ahonnan indul a patak. Vöröskő-felső-forrás

2010.04.21. Az Imó-kői időszakos forrásnál

2010.05.20. Ismét az Imó-kő.... Egy hónapja, hogy folyamatosan bömböl a víz a völgyben

A Fekete-Len forrása 2016.02.27. Gutter Krisztián fotója

És akkor a végére néhány kis videó 2013-ból: