A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a narancssárga sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2015. február 2., hétfő

Transzbükki átkelés - másképp...

2015.01.30.
Sajnos tavaly november vége óta nem jártunk semerre, ennek oka részint az időjárás, a munka és sajnos a folyamatos egészségügyi problémák voltak.... De most jött néhány szabadnap, és egy reményt keltő előrejelzés, miszerint szombaton -és csak arra az egyetlen napra- jó idő lesz a héten. Gyorsan szállást foglaltunk, bár nem ott ahol akartunk elsőre, de nem baj így is jó! A lényeg, hogy menjünk végre valamerre! Ja, és merre? Hát a Bükk-hegységbe, mert arra tippeltem, hogy ott, mondjuk 700-800 méter felett havat találunk majd, s nem sarat mint az Alföldön.... Úgy is lett! 

Késő délután érkeztünk Felsőtárkányi szállásunkra, szitáló esőben.... Estefele már egyre erősödött az eső, s még hajnalban is az eső kopogását hallottuk a tetőn.... Aztán csend lett.... Ötkor keltünk, az volt az első, hogy kinéztem az udvarra. Megvolt a nagy csend oka, sűrű pelyhekben hullott a hó! Hurrá! Ezért jöttünk, nem sarat dagasztani az esőben. Korán kell indulnunk, irány a Szalajka-völgy, onnan jövünk vissza egészen Felsőtárkányig. Persze előbb Egerbe kell jutni, hiszen ott a legjobb felszállni a Szilvásváradi buszra. Közben kiderült, hogy éppen ma van a Transzbükki átkelés elnevezésű túra, és ők is arrafelé jönnek mint mi. Láttam is néhány ismerős arcot a facebook-os csoportjainkból. 

7.20-kor meg is érkeztünk a Szalajka-völgy bejáratához. Bár szombat reggel van, sehol senki.... Üresek az utcák és üres a völgybe vezető út is. Akkor hajrá, irány a völgy, irány a hegy! Örömmel látjuk, hogy elég rendesen folyik a patak, szóval lesz víz mindenfelé a völgyben.

Szalad a patak... Fekete-fehér változatban

És színesben is
Elég szomorkás, borús, párás az idő, de bízunk abban, hogy később majd lesz egy kis napsütés is, hiszen még azért viszonylag korán van. 
A Szikla-forrás előtt
A Nagy-tó fekete-fehérben
Szépen haladunk felfelé a völgyben, mindeközben találkoztunk két turistával, ami már a nap folyamán nem is fog változni, mert később sem látunk senkit egész utunk során.
A Fátyol-vízesés

A Felső-tó
10 óra utánra felértünk a völgyet tulajdonképpen lezáró Felső-tóhoz. Ez a tó elsősorban a Szalajka-forrásból táplálkozik, s szép halványzöld vize van. Innen bármerre is indulunk tovább, már kaptatósabb lesz az utunk. 
Éppen megfelelő a hó mélysége egy könnyű havas gyalogtúrához
Természetesen senki sem járt előttünk
 Mivel senki sem járt előttünk, így mi vagyunk az elsők akik ezt a friss havat tapossák... ezt vártuk!
A Zöld-rét
Ez a kis eldugott rét a Messzelátó, a Sándor és az Ördög-hegy alkotta háromszögben található nagyjából 800 méteres magasságban. Természetesen most nem zöld volt, hanem fehér... hófehér!
A Sándor-hegy alja. Ereszkedés Felsőtárkány felé
A zöld sáv jelzésen ereszkedünk lefelé, ami egy eléggé elhanyagolt turistaút. Útközben egy kis kitérővel megnézzük az Angyalszárny nevezetű sziklaalakzatot is, ami egy 165 méteres kitérőt jelent a jelzett útról. Ekkor már ismét beborult és határozottan sötét lett.... Na, meg az erdő is jó sűrű volt...
Kis fantáziával meglátható az angyalszárny alakzat....
Közben meg majdnem sötét lett....
Innen még azért menni kellett Felsőtárkányig egy csöppet... De megérte. Összességében kb. 27 kilométert volt a táv, és nagyjából mi is megcsináltunk így egy Transzbükki átkelést.... A magunk módján.
Búcsúzóul még vetettünk egy pillantást a Bükki kövekre, itt balról a Tar-kő, jobbról a Három-kő látható

4 megjegyzés :

  1. Nem mindennapi fotók vannak a bejegyzésben, irigykedem! :)
    Gratulálok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! De azt, hogy sikerült érdekes fotókat készíteni, azt a nem mindennapi helyszínnek köszönhetem!

      Törlés
  2. Szia Zsolt,
    Újra itt :) Jó hosszú kihagyás után végül csak egy új blog indításával tudtam megoldani a korábbi technikai problémámat. Nagyon közel áll a szívemhez ez a vidék és milyen régen jártam erre ilyen gyönyörű fehérségben. Manapság már nem könnyű ilyet kifogni (hó és szabadidő is legyen egyszerre :)) Szinte hallom a fotókról a friss hó ropogását és a Zöld-rét fehérben pedig nálam viszi a pálmát. Köszi, hogy legalább virtuálisan ott lehettem!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát sokszor nem egyszerű megoldani a szabadidő - jó idő - jó hely - párosításokat, de azért szokott sikerülni! Örülök annak, hogy még mindig tetszenek a képeim! Köszönöm! :-D

      Törlés

Ha van hozzáfűzni valód, vagy ha a véleményedet
szeretnéd leírni a blogról, akkor azt itt megteheted!
Nincs szóellenőrzés, kódbeírás!!