Kritikus tömeg- 2011-ben is!!

Összetartozás: több tízezren vonulnak egy cél érdekében
2011.04.30 08:00 



Németh Tamás 
Ezrek szelik át kerékpárral a várost, az utcákon kicsik és nagyok tekernek. Csak nevetést és csengőszót hallani. A város morajlása eltűnik, minden ember egy tömeggé formálódik, ez a tömeg a kritikus tömeg. Jó lenne már észrevenni őket. Az MNO-nak Kürti Gábor, a Critical Mass főszervezője számolt be az első számú kerékpáros felvonulás történetéről és arról, hogy milyen érzés ma Magyarországon kerékpárosnak lenni.

A Critical Mass története valamikor a 90-es évekre nyúlik vissza. Az első város, ahol megjelent – az akkor még kritikusnak nem mondható tömeg – San Francisco volt. Mára, ha a nagyvárosokat vesszük alapul, valahol 30-nál jár a résztvevők száma. „A pontos számot én sem tudom, annyian csatlakoztak már az évek során” – mondta Kürti Gábor. A világ különféle pontjain megjelenő Critical Massban egy közös van, az pedig az, hogy mindenhol örömünnep kezdődik, mikor vonul a tömeg. A Critical Mass során több tízezer kerékpáros mozog a városban. „A felvonulás mindig kiegészül valami rögtönzött dologgal is, egyszerűen spontán” – fűzte hozzá. Magyarországon a Critical Mass elődjének a legendás 2001-es budapesti biciklisfutár-világbajnokság, hozzávetőleg 5-600 fős felvonulása tekinthető. Ezt követően a szervezők hihetetlen munkájának köszönhetően, 2004-ben – az autómentes nap keretein belül – már bejelentett rendezvény volt Budapesten a Critical Mass, csaknem 4000 résztvevővel.

Léteznek és céljaik vannak

A kerékpáros felvonulás kiváló eszköze annak, hogy minden emberben tudatosuljon az, hogy a bringások léteznek, és céljaik vannak. Nem megkerülhető a kerékpáros közlekedés jelenének és jövőjének kérdésköre. Ha abból indulunk ki, hogy hány résztvevője van a felvonulásoknak évről évre, akkor valóban egy fontos kérdésről van szó. „Magyarországon sokan azt gondolják, hogy a közlekedési problémák csak a fővárost érintik, holott vidéken is lenne mit fejleszteni, ami a kerékpárutakat és a tömegközlekedést illeti. A kerékpáros felvonulás nem véletlenül van jelen már több nagyvárosban is – így többek között Debrecenben, Békéscsabán, Sopronban, Szegeden és Veszprémben is” – vélekedett Kürti Gábor.

Sokan váltanának biciklire – Az autósok normálisak

Egy felmérés alapján a Budapesten élők 40 százaléka választaná a kerékpárt közlekedési eszköznek. Sajnos ez egyelőre csak feltételes mód, hiszen meg kell győzni őket arról, hogy kerékpárral közlekedni nem veszélyes dolog. „Én már régóta közlekedem »drótszamárral«, nekem elhihetnék az emberek, hogy nem kell attól tartani, hogy elüti őket egy autó vagy megsérülnek. Ez sztereotípia, az autósok normálisak és kezdik megérteni, hogy nem csak ők vannak az utakon”– szögezte le a főszervező, aki kerékpáros futárként dolgozik Budapesten. Az ORFK által közzétett 2009–2010-es adatok szerint 22 százalékkal csökkent a kerékpárosok által okozott balesetek száma. Emellett 4 százalékos csökkenés tapasztalható azokban a balesetekben, amelyeket a kerékpárosok szenvedtek el. Az összesített csökkenés 13 százalékos. Az ORFK adatai az utóbbi egy évet tükrözik. Hozzátette: egy kerékpáros nem gyűlölheti az autósokat, a hangsúly inkább azon van, hogy létre kell jönnie közöttük valamiféle szimbiózisnak. Megoldásként a tömegközlekedés és a kerékpár együtt szoríthatná háttérbe az autókat. „A magányos városi utakra a bringa sokkal praktikusabb” – mondta el.

Csak ígéretek születtek – nő a feszültség

A főszervező véleménye az, hogy az évek során mindenki csak a tiszteletköröket futotta. Számos ígéret született kerékpárutak építésére, de szinte semmi nem valósult meg. Hozzá kell tenni azt is, hogy az előző városvezetés 2002-ben 130 kilométer hosszú kerékpárutat ígért, de a 2006-os kampánynak is része volt a kerékpárutak építése és fejlesztése. Továbbá elmaradt az autóforgalom drasztikus csökkentése is. Az összehasonlítás kedvéért: Bécsben 1000 kilométer hosszú a kerékpárút. A főszervező véleménye az, hogy a kerékpárutak helyett jobb megoldásnak bizonyulnak a kerékpársávok. „A kerékpársáv kevésbé vonja ki a forgalomból a kerékpárost. Fontos lépés lenne az, hogy a bicikliseket integráljuk a közlekedésbe, ne pedig kiszakítsuk őket onnan. Másrészről olyanoknak kellene utakat építeni – a kerékpárosok számára –, akik közlekedtek is már biciklivel, nem csak látásból ismerik”– szögezte le. Jó példa erre Budapesten az ominózus Andrássy út, ahol teljesen el van rejtve a kerékpársáv. További feszültségeket szül a Duna-korzó, ahol nem elhatárolható a kerékpáros és gyalogos útvonal egymástól – így marad a szlalomozás. Összességében nem elfogadott dolog a kerékpározás. Sokan azt gondolják, hogy a kerékpárosok lassítják a forgalmat, holott ez nem igaz. A kerékpározás forradalmian tör előre, és megoldást kell találni arra, hogy egy város miként tudja kezelni azt, mint közlekedési alternatívát. Számuk 2005–2006-ban ugrott meg, és azóta folyamatosan növekszik. 2011-et tekintve 25 százalékos a növekedés a tavalyi évhez képest. Külföldi példát említve London városa nagyon meghatározó még.

„Az első utolsó”

Kürti Gábor az április 30-án megrendezésre kerülő utolsó kerékpáros felvonulással kapcsolatban elmondta, hogy a Critical Mass célba ért. „Az első utolsó” – fogalmazott. A szervezők elsődleges célja az volt, hogy az emberek fejében tudatosuljon: a kerékpározás egy életképes alternatíva. A következő cél az, hogy a város kerékpárbarát legyen. Teret kaptak a kerékpárosok a sajtóban, foglalkoztak velük, ez egy hatalmas eredmény amellett, hogy mennyi ember ül ma biciklire. „Meg kell nézni, hogy a város több kereszteződésében mi van: a gyalogos látja a sok biciklist elsuhanni és elgondolkozik azon, hogy ő is kipróbálhatná. Ez magában is fantasztikus”– vélekedett Kürti Gábor. A kerékpározás „szubkulturális” jellege kezd elpárologni, mivel a kerékpár mára praktikus eszközzé vált, hasonlóan a buszhoz és az autóhoz.

A kerékpárosok esetében is szükségesek a rendőri intézkedések. Jó dolog, mindenkivel egyenlően kell bánni – vélekedett a főszervező. A kerékpárosok számára is kötelező érvényűek a KRESZ szabályai, de szükségszerű a régi szabályok korszerűsítése. Például a buszsáv tiltása vagy a bicikliút kötelező használatának megszüntetése – felelte Kürti Gábor arra a kérdésre, hogy mit gondol a kerékpárosok fokozott ellenőrzéséről.

Változást hozhat a miniszterelnöki biztos

Kürti Gábor elmondta, hogy nagyon bizakodók Garancsi Istvánnal, a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztossal kapcsolatban, akit Orbán Viktor miniszterelnök bízott meg április 18-i hatállyal. „Reméljük, megfelelő lépéseket tesz a kerékpározásért, és kiemelt figyelmet fordít majd a közlekedési célú kerékpározás problémáira is” – zárta szavait a főszervező.