A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a kék sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2015. szeptember 5., szombat

Bükki pillantképek

Kapcsolódva előző blogbejegyzésemhez / A Sebesvíz patak völgye / néhány képet válogattam ide azokból, amelyeket a háromnapos Bükki túrán készítettem. Bár általában nem túl érdekesek a verőfényes napsütéses órákban készített természet vagy tájfotók, de azért úgy gondolom a túra dokumentálása, és a bejárt vidék bemutatása szempontjából mégiscsak érdemes elkattintani azt a néhány képkockát, ha már úgyis ott vagyunk ezeken a bármely évszakban vagy napszakban érdekes, szépséges helyeken. Legfeljebb nem születnek pályázatra való "művészi" jellegű fotók, amikkel irigykedésre bírhatjuk kedves fotóstársainkat....  De mivel sem a blogomnak, sem nekem nem ez a célom, ezért én bátran nekiállok délben a legnaposabb órákban is fotózni.

Az Andó-kútnál. Egy remekül felújított pihenőhely, igazán különleges hangulatú rész a Bükk-hegységből
Udvarkői szakadéktöbör. (Dante pokla) A Bükk kis fennsíkján a Dolka-Örvénykői turistaút mentén találjuk a hatalmas szakadéktöbört sziklakapuval. Nagyobb barlangterem beszakadása folytán keletkezett.
Kiszela pihenő és a Köpüs-forrás
A Köpüs-kő alsó része, amely sziklamászó gyakorlóhely is.
A Köpüs-kő tetején
A jelen és a múlt találkozása. Szentlélek, kolostor és turistaház. A kolostor rom területén sajnos már 2009 óta folyik az építkezés, feltárás, renoválás, de egyáltalán nem lehet látni a végét a munkálatoknak..... 
Kilátás a Heteméri sziklákról Ómassa és Bánkút irányába
A Heteméri réten 600 méteres magasságban
Visszatekintés a Heteméri rétről Bánkút irányába

2015. szeptember 4., péntek

A Sebesvíz patak völgye

Augusztus utolsó napjait a Bükk-hegységben, a Garadna-völgyben töltöttem. Természetesen ellátogattam az ide beágazó Sebesvíz-patak völgyébe /Alsó-Sebesvíz/ is, melyen komoly sebeket ejtett a tavalyi és az idei időjárás, vihar és jégkárok formálták át az addig megszokott tájképet. 
Itt ezen a képen a mésztufalépcsős rész látható, egy régebbi, fotópályázaton eredményesen szerepelt, a Turista Magazinba is bekerült fotómon.
A magazinból szkennelt kép
Szerencsére a völgy felső -védelem alatt álló mésztufalépcsős része- kevéssé sérült, ám a legalsó, Garadnához közeli része.... annál inkább. 

Ennek oka egyrészt a természet ereje, másrészt viszont.... a kidőlt fák eltakarítása, hogy is mondjam.... talán nem éppen zajlik a megfelelő mederben. És ezt értsük szó szerint, hiszen a fákat, gallyakat, és a tereprendezés egyéb melléktermékeit /köveket, földet/ egyenlőre egyszerűen beledúrták a patakmederbe, több helyen szinte eltüntetve azt.... Abban csak reménykedni tudok, hogy ez a helyzet csak időleges, s később talán újra látható lesz a patak is. 
Mindenesetre aki látta, bejárta már a völgyet régebben, az talán nem is fog ráismerni, ha végigjárja, mert legalább az pozitívum, hogy már egyáltalán járható a völgy, több hónapnyi elzártság után. Sőt, tulajdonképpen a patakmeder egy terepjáróval, vagy teherautóval is simán bejárható. Persze a felső részen, közel a mésztufalépcsőkhöz már más a helyzet, ott még most is kerülgetni kell a kidőlt fákat... Következzenek a képek további kommentek nélkül. 











Nekem ezt juttatja az eszembe:

Tájképrombolás

"A táj természeti adottságainak nagymértékű megváltoztatása, ami a táj funkcionális és/vagy esztétikai értékét jelentősen rontja. A rendszerint több tájtényező (talaj, eredeti növényzet, természetes vizek stb.) pusztulásával vagy átalakításával jár együtt."
Forrás: Láng István: Környezet és természetvédelmi lexikon II. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2002.