A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a kék sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2013. november 2., szombat

Csillagtúra a Pilisben és a Visegrádi hegységben - Dobogókői dohogás

Előre bocsájtom, hogy akinek nincs legalább 5 perce, az ne is kezdjen a bejegyzés olvasásához, mert kicsit hosszúra sikeredett és sok a kép benne. Csak hogy ne felejtsétek, a képek rákattintással nagyíthatóak!
Egy megjegyzésre reagálva utólag javítanám a címet, mert így lenne pontos:
Csillagtúra a Pilisben és a Visegrádi hegységben - Dobogókői dohogás

Október 20.
Szokásos hó végi túránkra indultunk, most éppen a Visegrádi hegységbe és a Pilisbe, mert ott már nem jártunk jó néhány éve és volt is néhány olyan úti célom, amerre még nem jártunk soha. Kicsit szégyellem is ezért magam, hiszen ezek olyan emblematikus helyei Magyarországnak, ahová illik elmenni minden valamirevaló hazai természetjárónak. Mik is ezek? Például a Holdvilág árok, a Dömör kapu vízesése, vagy a Vaskapu sziklája. A többi helyet már sokszor felkerestük, ezek már szokásosnak mondható célpontjaink. Rám-szakadék, Vadálló-kövek, Thirring sziklák, Dobogókő környéke. 

Szállásunk az 1909-ben épült Báró Eötvös Loránd menedékházban volt. Sajnos a kor látszik az épületen, de számtalan más hiányossága is van a szállásnak, ami a borsos árak miatt eléggé elszomorító. Mondjuk mi hétköznap mentünk, amikor van kedvezmény, de így is eléggé sok a 3000 ft. feletti ár egy főre, bár jár vele egy elég jó reggeli. A szobában több helyen szakadozó tapéta, penészes fürdőszoba, foltos szőnyeg, rohadó fakeretes, nem túl jól záródó ablak, ujjnyi rés az ajtó alatt, vastagon álló pókháló és benne döglött rovar kiállítás több helyen az étkezőben. A kaják egyébként jók és a kiszolgálás is megfelelő volt. Pozitívum, hogy a szobákban a bútorok és az ágynemű újszerű állapotú, valamint a személyzet is segítőkész és kedves volt.

Hétvégeken és ünnepnapokon hatalmas a tömeg, hiszen Budapest környékéről mindenki ide és a Budai hegyekbe jön. 

Mi Esztergom felől érkeztünk, hát mit mondjak, elkeserítő a város állapota sok részen. Omladozó épületek és komplett háztömbök, rossz utak, és pl. a busz pályaudvar kinézete is botrányos.

Az időjárás nagyon kedvező volt mind a hat napon keresztül, de mi már ezt megszoktuk, hála a jó szervezésnek és a jó meteorológiai előrejelzéseknek. Átlagon felüli, +20 'C-os hőmérséklet és általában napos, reggelente párás levegő jellemezte az utunkat végig. 
Átkelés a Dunán

A Duna Visegrádnál

Egyébként a menedékház személyzete is elmondta nekünk, hogy sajnos mostanság már csak a hétvégi kocaturisták járnak fel hozzájuk, autóval és legfőképp csak enni. Aztán pedig mesélik, hogy mekkorát túráztak.

Csodálkoztak is, amikor közöltük, hogy mi már reggel 6.30 körül indulunk és hideg élelmet kérünk reggelire. Mivel a konyha sajnos csak 8-kor nyit, ami nem illene egy igazi menedékházhoz, de tekintve a fent említett körülményeket, mindegy is.


2013.10.21.
Első túranapunkon elindultunk Dobogókőről a Holdvilág árok felé, útba ejtve a Dömörkapu szép kis vízesését, ami kedvelt célpontja a természetfotósoknak.

Baljós jelek... szó szerint
A visszatérésjelképei


Esőbeálló a Bükkös patak mentén



Elég jól jelzett utakon és gyönyörű időben haladtunk, természetesen csak néhány emberrel találkoztunk a reggeli órákban. A Dömör-kapu vízesésénél sikerült megcsinálnom az előre betervezett fotókat, nagyjából úgy, ahogy szerettem volna. Hosszú záridős képek.

Amikor a tó tündére felkavarja a vizet... 10 másodperces expozíciós idővel már örvénylik a felszín
Kőrösi Csoma Sándor pihenő hely

Sajnos a Lajos forrás melletti turistaháznak is befellegzik, hiszen az ablakok bedeszkázva, minden omlik-bomlik, rohad. Természetesen sehol senki.  
Menedékház a Lajos forrásnál
A Lajos forrás









Ősi kultusz hely, ahol ásatások folynak. A szakadék mentén számos köbe vésett mesterséges barlang járat, tárna van melynek eredete bizonytalan.
Őszi színek és fények
A holdvilág árokban
 



A híres létra a vízesés mellet, ami most száraz

Vacsoraidőben, hétköznap már minden csendes Dobogókőn
Egész nap alig-alig találkoztunk néhány emberrel.
Pedig nagyon érdekes és szép környéken jártunk, ami ráadásul könnyen megközelíthető.
Most száraz időben könnyű volt a haladás az árokban és a vízesés melletti létrán, de nagy esők vagy hóolvadás idején meggondolandó, hogy errefelé válasszuk meg útvonalunkat.

2013.10.22.
Másnap kora reggeli indulás a Vadállókövek és a Rám szakadék felé.
De még előtte vessünk egy pillantást a Dunakanyarra, vagyis ami látszik belőle.
Felhőtenger a Dunakanyar felett

Az őszi pára sejtelmessé teszi az amúgy is misztikus Rám-hegy környékét

Elindultunk a reggeli pára szépségeit csodálva a Vadálló kövek felé.
A Vadálló kövek tetején


Még délben is párás volt minden
Szép kilátás a "látókövekről"

Az út végig a gerinc mentén fut, gyönyörű kilátást biztosítva az arra járóknak

Vajon mióta figyeli a hegyeket ez a kő arc?? Vagy csak az én fantáziámban létezik? Ugye Ti is látjátok?
Miután leérünk a Vadálló kövekről, meglátogattuk a Rám szakadékot, ahol másnap "új" tanösvényt fog felavatni az illetékes minisztérium.

Egyébként nagy a porhintés akörül, hogy "új" tanösvényt avatnak 24-én, mert igazából csak az ismertető táblák újak, meg pár tíz méter kapaszkodó korlát és néhány szalonnasütő hely, amit majd az örökös tűzgyújtási tilalom miatt úgy sem lehet használni túl sokszor... Ja, és megszórták friss murvával az erdészeti utat, amin holnap majd jönnek fel.... A többi dolog már pl. tavaly is így volt. Az sem új ötlet, hogy ha az ember felmászott a Rám-szakadékba akkor menjen vissza a Lukács árokban. Ami újdonság, hogy ettől kezdve van kötelező haladási irány a szakadékokban. Külön vicces volt, ahogy délután a szakadék környékén -és csak ott!- egy idősebb úr festegette át a régi táblákat, kezében kis vödörrel, hogy másnapra újnak tűnjenek.... Na, mindegy ez teljesen szubjektív, de amikor nekem sok millió forintból "épített" "új ösvényről" beszélnek, nem ilyesmire gondolok.
A Szentfa kápolna a Malom patak völgyében
Térképes ismertető tábla

Útmutatók a tanösvény rendeltetésszerű használatához


Látszik a víz ereje...

Régen itt másztunk láncokon vagy kötélen, mikor mi volt...
Azért jobb így!
Remélem sokáig kitartanak a létrák!



















2013.10.23.
Következő célunk a Pilisszentkereszt melletti Vaskapu szurdok és szikla.
Reggeli a Pilis hegy oldalában

Ellenfényben. Pihenő a grófi út oldalában
Az ország egyik legérdekesebb sziklaalakzata

Szép a szikla, szép a táj is!
HDR kép, mert másképp nem ment...
Jó, hogy ide is eljöttünk, kár kihagyni!
Itt van ez a remek szikla, romantikus, látványos, 20 perc Pilisszentkereszttől. Természetesen nincs turistaút hozzá, pedig régebben még lépcsők is voltak fel. Megtaláltuk a maradványaikat. Nem hiszem, hogy annyira védni kellene ezt a területet, én mondjuk laikus szemmel nem láttam semmi olyat, ami indokolná ezt a rejtegetést.
Pilisi erdőrészlet, Pilisszentkereszt környékéről. Ilyen ragyogó színeket tartogat az őszi erdő a természetjáróknak.
2013.10.24.
Aztán az utolsó napra még hátra volt a Thirring sziklák körútja. Nem egy nagy túra, 2 km., de azért érdekes!
Attila - Buda kapuja... Sámánok kapuja... Ezen a helyen Istenek jártak...

A siketek kegyhelye Dobogókő alatt
A Thirring sziklák


Kár, hogy borult, párás volt a reggel
Nem ideálisak a körülmények a fotózáshoz, de a túrához igen!
Na errefelé már voltak jó páran, hiszen ez még Dobogókő közvetlen közelében van.
Miután végeztünk ezekkel, megnéztük a Zsivány sziklákat is.
Amikor nem látjuk a fától az erdőt...
A Zsivány sziklák


Vörös szőnyeget terít elénk az ősz...

Kikericsek
Harang virág






Összességében kellemes 6 napot zártunk a Pilisben és a Visegrádi hegységben tett túránkon, kissé drága volt ugyan, de nekünk megérte.
A szokásos remek idő kényeztetett minket, szerencsére a zsúfoltságot is elkerültük. A kitűzött célokat egytől-egyig megtaláltuk, teljesítettük, ezáltal néhány eddig általunk ismeretlen vidéket is felderítettünk. Sikerült néhány jónak mondható képet is készíteni, úgyhogy sikeresnek mondhatjuk az utat.
Azt hiszem még visszatérünk ide!

2013. október 6., vasárnap

Torockó környékén jártunk

 A Torockószentgyörgyi vár és környéke. Hátul balra a Kőköz "hasítéka" látszik
A Székelykő délutáni fényekben

Szeptember végén sikerült egy kicsit kiruccanni Erdélybe, nevezetesen Torockóra. A már jól bevált stratégiát követve nem ismeretlen helyre, szállásra mentünk, hanem már hosszas internetes kapcsolatunk végére tettünk pontot azzal, hogy "élőben" is találkoztunk vendéglátóinkkal Dulló Ütő Enikővel és párjával Jánossal. 

Tőlünk kb. 320 km. az út Torockóig, de azt kell mondanom, hogy a nem túl biztató időjárás ellenére, hiszen az úton szinte végig esett az eső, kellemesen telt az út, minden nehézség nélkül elértük úti célunkat az egész jó minőségű és kis forgalmú utakon. Az útvonal egyébként így nézett ki: Kétegyháza-Nagyszalonta-Belényes-Vaskohsziklás. Itt ráfordultunk a Bihar-hágó felé vezető 75-ös útra amit egészen a Borrévi elágazásig követtünk az Aranyos patak völgyében. Aztán még egy fordulat és már Torockón is voltunk. 

A környék már a Római korban lakott volt, hiszen a régészeti leletek tanúsága szerint Kr. után 106-275 körül már őrtorony állt a Székelykő tetején. És a hosszú évszázadok alatt mozgalmas élete volt a településnek és magának a környéknek is. Torockó település nagyon hangulatos egyedi házaival, a csendes, nyugodt utcákkal és a régmúlt hangulatát idéző életritmussal, szokásokkal. Egy kis időutazásban lehet része annak, aki néhány napot itt tölt. Egyébként van minden a faluban, boltok, bazár, múzeumok, tájházak stb. 

Szintén a jól bevált sémát követtük az étkezés terén is, hiszen mint szinte mindig, vacsorát kértünk a szálláson, mert ugye egy egész napos gyaloglás után kinek van kedve még vacsorát készíteni??
A reggelit meg az ebédet meg úgy is a hegyen vagy az úton fogyasszuk el. 
Nagyon elégedettek voltunk mind a szállás színvonalával, mind az étkezések minőségével amit egyébként nem Enikőéknél kaptunk, hanem egy szomszédos vendégháznál.

Enikőék honlapja:

A finom vacsorákat készítő Kelemen Irén honlapja:

Céljaink között szerepelt természetesen a Székelykő megmászása, a Tordai hasadék felfedezése, valamint a Torockószentgyörgyi várat és a Kőközt is szerettük volna megnézni. Ezt próbáltuk kényelmes tempóval az ott töltött két és fél napba belesűríteni. Sikerült is. Ha erre jár valaki, akkor ezeket mindenképp meg kell néznie!

Egy-két tapasztalat a turista utakról.
Általában jól követhető jól jelzett utak vannak.
A hivatalos térképen szerepel egy figyelmeztetés a Székelykővel kapcsolatban, miszerint figyelmet igényel az út mind felfelé, mind lefelé, különösen kedvezőtlen, esős, ködös, havas időben. Ez teljesen helytálló, mivel eléggé meredek az út akár felfelé, akár lefelé szeretnénk haladni. Egyébként maga a mászás fizikailag nem annyira megerőltető, de azért könnyűnek sem mondanám. Mindenesetre aki tériszonyos, nincs meg a kellő lépésbiztonsága, az gondolja meg, hogy bevállalja-e ezeket az utakat.
A Tordai hasadéknál szintén ez a helyzet. Egyébként sajnos a 75-ös útról Mészkő falú felé letérve semmilyen tábla nem jelzi azt, hogy itt kell lemenni a hasadék irányába. Ki van írva a hasadék bejáratánál, hogy 4 lej a belépő, de mivel a bódé zárva volt és senki sem volt a környékén, hát nem is fizettünk semmit.

Minden helyszínen nagyon sok szép látnivaló van, de sajnos az időnk rövidsége miatt ezeknek csak a töredékét tudtuk bejárni, így pl. Torockón sem volt lehetőségünk rendesen szétnézni.
Az időjárás nem kedvezett a fotózásnak, hiszen ottlétünk során csak ritkán sütött ki a nap, nagyrészt borús, szürke volt az ég, de legalább nem esett!! A képek megtekinthetők teljes méretben, ha rájuk kattintasz!
Íme néhány a szerintem jobban sikerültekből vagy legalábbis a leírás szempontjából  érdekesebbekből:
Az Aranyos patak völgye
A Bihar-hágó már őszi színekben
Kilátás a szállásunk teraszáról

A Torockószentgyörgyi vár
Őszi kikericsek a vár oldalában
Az ősz nyomai a fákon
Kaptató a Székelykőre
A Székelykő tetején. Alattunk Torockó, szemben az Ordas-kő
Enikőék vendégháza. Remélem még visszatérünk ide
A Vajor -vályú- és a Székelykő. Torockó jellegzetes faluképe
A Tordai hasadék déli bejáratának látképe. Innen kezdtük a túrát.
A hasadék északi bejárata. Innen másztunk fel a tetejére

És akinek van még türelme és ideje, az nézze meg ezt a kis zenés diavetítést, amit próbaképp egy új programmal készítettem, ezért nézzétek el nekem, ha esetleg vannak benne ilyen-olyan hibák. 11 perc az egész és nagyjából 100 képet tartalmaz. Internetkapcsolattól függően így vagy úgy, de működik.
Kattints ide:  Diavetítés 

Vagy a hagyományos módon nézd meg a YouTube-ról: