 |
| Csak két utca volt köztünk, ezt az ablakból fotóztam |
Néhány
jó tanács,hogy elkerülhessük a baleseteket:
•
Kerüljük
az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket,
vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek). •
Ne álljunk egyedülálló magas fa alá! • Kerüljük
a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk
el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre
zárási lehetőség). • Kerüljük a
kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás,
rövidre zárási lehetőség). • Ha gépkocsi áll
a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az
ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez
nyújtja a legnagyobb védelmet. • Kerüljük a
kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat
és barlangokat (rövidre zárási lehetőség). •
Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter
mély. • Csak akkor keressünk védelmet barlangban,
ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól
legalább 1,5 méter távolságra lehetünk. •
Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal
magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a
faltól való távolság pedig legalább egy testhossz. •
Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy
ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint
10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá
(ruha, esőköpeny, száraz kő). • Ha
rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre
úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge)
Faraday-kalitkaként működik. • Az emberi test
elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb,
mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké,
így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges
megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos
használati eszközök.A kisülési hely távolságát
megközelítőleg
megkapjuk,
ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük:
a
másodpercek számát megszorozzuk 330 m.-el.
 |
| Felettünk zajlik az égiháború... |
Ha
megvizsgálunk egy átlagos terep felszínét, és a felhők
kapcsolódását, azt találjuk, hogy ahol a fa kimagaslik a
környezetéből (és a felhő éppen ott púposodik), ott az
elektromos mező jobban koncentrálódik. Minél közelebb vannak a
terep és a felhő egymáshoz, annál erősebb lesz az elektromos
feszültség. Minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb lesz a
valószínűsége annak, hogy az elektronok leáramlanak a földre.
A
közelgő veszélyre leginkább a felhők aljából a föld
felszínére lehúzódó sávok hívják fel a figyelmet. Ne
feledjük, hogy ha a felhő akár 10 km-re is van tőlünk, a vihar
villámai akkor is elérhetnek minket. A sötét felhők azt kell,
hogy jelentsék számunkra, hogy veszélyes helyzetben vagyunk.
A
vihart abban az estben tekinthetjük veszélyesnek, ha a villámlás
és a mennydörgés között kevesebb, mint 6-15 másodperc telik el.
Ez azt jelenti, hogy a villám kevesebb, mint 2-5 km-re tőlünk
csapott le.
Ha
a vihar 5 perc elteltével korábbi távolságának felével közelebb
kerül hozzánk, az azt jelenti, hogy nagyon gyorsan mozog. Ebben az
esetben rendkívül fontos, hogy amilyen hamar csak lehetséges,
megfelelő menedéket találjunk.
|
Sok, hasznos információt osztottál meg velünk. Köszönjük :)
VálaszTörlésEz a célom, ezek szerint sikerült!!!
TörlésÉn is köszönöm, hogy olvasod a blogot!